Dalszöveg fordítások

Jóhannes úr Kötlum - dalszöveg fordítás angol nyelvre


English (equirhythmic, poetic) Align paragraphs


Yule Lads Poem

I wish to tell a tale
about those old lads,
who came here in times before
to our farm homes.
 
They were seen up in the fells,
— as many do know —
all lined up in one trail
down to the homes below.
 
Grýla, she was their mother,
she gave them giant’s milk,
but father Leppalúði
was of lamentable ilk.
 
The Yule Lads as they were named,
— at Yuletide they were due —
and one by one did they come,
but never two by two.
 
There were thirteen
of these gentlemen,
and they wished not to peeve
all folk at once
 
So into the door they snuck
and took apart the lock.
And most of all they searched all through
the pantry and kitchen.
 
With cunning smiles and sneers
they would hide here and there,
prepared with all of their tricks
when people weren’t near.
 
And still should they be seen,
they were wont to come
to tease people — and disturb
the peace of their home.
 
Sheep-cote Clod came first,
built firm as a tree.
Into the sheepfold he would sneak
to play with the farmer's sheep.
 
He meant to suck the ewes' milk,
— which they liked not at all,
for the wretch had feet stiff like wood
— well, this did not go well.
 
Gully Gawk was the next,
with his grey old head.
He snuck down from the gorge
and in the barn he leapt.
 
He hid himself in the stables
as he stole the froth,
while the friendly milkmaiden
chatted with the farmhand.
 
Stubby was named the third,
stumpy he was.
He snatched himself a cooking pan
whenever he could.
 
He ran away then with his prize
and collected the bits
which sometimes burned and stuck to
the bottom here and there.
 
The fourth lad came, Spoon Licker,
thin was he in shape.
He became mischievous
when the cook was not around.
 
And like lightning he then leapt,
grasping the stirring spoon,
He held it with both his hands
for sometimes it would slip.
 
Then fifth came the Pot Scraper,
a silly lad he was.
When children were given pieces,
he came to tap the door.
 
The children rushed to see themselves
if truly they had a guest.
Then he’d hurry over to the pot
and have himself a fest.
 
Then came Bowl Licker, the sixth,
of startlingly poor ilk.
From underneath the bed frame
he stuck his ugly head.
 
When the people would set down their bowls
for the cat and dog,
he sprang out to grab them
and lick them clean he would.
 
Seventh was the lad Door Slammer,
— quite obscene he was.
If people wished at twilight
to catch themselves a rest.
 
But he was not especially
downtrodden that night
if he could roughly bang on
doors and hear them thud.
 
Skyr Gobbler, the eighth one,
frightfully dim lad,
He’d knock upon the skyr tub
with his fist ‘til it broke.
 
He gobbled it by himself
gaping his mouth with food,
until he felt so full
he had to moan and howl.
 
The ninth was Sausage Swiper,
shifty and clever,
He climbed upon the rafters
and pilfered from there.
 
On a wood beam he sat
masked in soot and smoke,
and stuffed himself with sausage
without any care.
 
The tenth lad was Window Peeper,
odd little man,
Who snuck up to the window
And looked in through it.
 
If something did lie therein
and caught his sly eye,
most often later
to swipe it he would try.
 
Eleventh was the Door Sniffer,
— never had a cold,
yet he had such a funny
and oversized nose.
 
He caught scent of bread loaf
there upon the hills,
and smooth like a smoke cloud to
the sweet scent he ran.
 
Then Meat Hook, the twelfth one,
knew many different tunes,
He frolicked in the countryside
on mass of Thorlak's Day1.
 
He snatched himself a small bite,
when the coast was clear.
But sometimes it was too short,
that one hook of his.
 
Thirteenth was the Candle Beggar,
-- it was cold that night,
if he was not the last of them
on that Christmas eve.
 
He trailed behind the children,
who smiled happy and glad,
and ran about the farmland
with their tallow lights 2.
 
Then on Christmas night itself
-- so goes the story --
the lads, they all sat about
and stared at all the lights.
 
Then away they scampered,
through all the frost and snow.
On the thirteenth day, the last one
of the lads would go.
 
Long since in the mountainlands
have all their tracks faded.
But the memories have turned
into art and song.
 
  • 1. 23rd of December, date of the death of the patron saint of Iceland (Þorlákur Þórhallsson)
  • 2. candles commonly used in the Middle Ages


Az előadó további dalszöveg fordításait megtalálhatod a következő linken: Jóhannes úr Kötlum

Az oldalon található minden zeneszöveg magyar fordítás másként dalszöveg fordítás vagy lyrics fordítás csak személyes és oktatási célokra használható fel.

Minden dalszöveg tulajdon és szerzői joga a szerzőket vagy a szám tulajdonosait illeti.

További dalszöveg fordítások

2024.10.04.

Szomorú Fájdalom



Click to see the original lyrics (Spanish)



Tudom hogy egy napon visszatér
ez a szomorú fájdalom
De most hagyd egyedül
 

Tudom hogy egy napon visszatér
ez a szomorú fájdalom
Elindulok hogy megtaláljam
 

És már nem is emlékszem rá
a szerelemre, a keserű szerelemre
Egy szerelem, igaz cigány szerelem
A szerelem amire vágytam
 

Ma,csak hogy túléljek
Becsapom a szerelmet
És elfelejtem, hogyan kell sírni
Most, csak hogy lásd a holnapot
Nem csaphatod be a szerelmet,
Az igazi szerelmet
De máris érzem a szívemben
 

Az akit mindenkinél jobban szerettem
Szerelmem, imádott szerelmem
Igazi cigány szerelem
A szerelem amit akartam
 

Ma, azért hogy túléljek
Becsapom a szerelmet
És elfelejtem hogyan kell sírni
Most, csak hogy lássam a holnapot
Nem cselezheted ki a szerelmet,
Az igazi szerelmet
De már érzem a szívemben
 

Ma azért hogy éljek
Becsapom a szerelmet
És elfelejtem, hogyan kell sírni
Most, csak hogy élhess
Nem cselezheted ki a szerelmet,
és hogy elfeledd hogyan sírj
Mert ez igazi szerelem
 
2024.10.04.

Gyertek össze



Click to see the original lyrics (English)



Lőj le! Lőjjetek le! Lőjetek!
 

Itt jön az öreg flattop. Lassan jön, lassan groove-ol...
Szemgolyója van. Ő egy szent görgő
Térdig ér a haja
Got to be a joker he just do what he like
 

Lőjj le! Lőjj le! Lőj le!
 

Nincs rajta cipőtisztító, de a lábujjait nem tisztítja ki.
Majomujja van, Coca-Colát lő.
Azt mondja: „Ismerlek, ismersz engem.”
Egy dolgot mondhatok neked, hogy szabadnak kell lenned.
Gyertek össze most rögtön értem.
 

Shoot me! Shoot me! Lőj le!
 

He buy production he got walrus scumble
Van Ono sideboardja, van gerinctörője.
Lábai a térde alatt vannak.
Hold you in his arms yeah you can feel his disease
Gyertek össze most rögtön fölöttem.
 

Hullámvasútja van, korai figyelmeztetése van.
Sáros vize van, mojo szűrője van.
Azt mondja: „Egy meg egy meg egy meg egy az három”
Jól kell kinéznie, mert olyan nehéz észrevenni.
Gyertek össze most rögtön fölöttem.
 

Lőjjetek le! Lőjj le! Lőjj le!
 

Ow!
 

[szóló]
 

Gyertek össze! Gyertek össze! Gyertek együtt!
 
2024.10.04.

Fel a fejjel



Click to see the original lyrics (English, Korean)



Minden nap cseng a csengő, a csengő, a csengő
Gyerünk, törődj velem
Nem akarom meríteni az akkumulátoromat
Egyre csak jönnek és jönnek
Mintha fel akarna robbanni a telefonom
Nem tudom, nem tudom, azt mondja, levegőt sem kap
Azt mondja, miattam szenved
Azt mondja, megáll a szíve, miért?
Azt mondja, nagyon csinos vagyok
Nem vágok fel, semmi ilyesmi
 

Sajnálom, hogy korábban nem tudtam felvenni
A barátaimmal találkoztam, félénk, félénk, félénk
Most nem igazán tudok összefutni veled, sajnálom
Kicsit később majd felhívlak
 

Ne könyörögj, akkor nem fogod sokáig bírni
Hagyom, hogy te hívj fel bébi
Még mindig egy kicsit korai, túl korai a szívemnek
Hogy ugyanígy érezzen, de többet fogok mutatni neked
 

Fel a fejjel bébi! Fel a fejjel bébi!
Legyél egy kicsit vidámabb
Egy lány nem adhatja könnyen a szívét
Így még jobban fogsz kedvelni
Higgadtan fogok viselkedni, mintha semmiség lenne
Így nem fogod tudni, hogy kedvellek
Csak szedd össze magad
Aztán bébi, fel a fejjel!
 

Hallom az idegességet a hangodban
Látom, hogy izzadtságcseppek jelennek meg a halántékodon
Nem vonzó, ha rögtön válaszolok
Az, hogy elolvasom az üzenetedet, de nem válaszolok, alapvető
Hoppá, túl durva voltam?
Félek, hogy bele fogsz unni
De ha nem, azt hiszem, beléd fogok szeretni
Azt hiszem, még jobban foglak szeretni
 

Sajnálom, hogy korábban nem tudtam felvenni
A barátaimmal találkoztam, félénk, félénk, félénk
Most nem igazán tudok összefutni veled, sajnálom
Kicsit később majd felhívlak
 

Ne könyörögj, nem megyek sehova
A kedvesed leszek
De nem túl gyorsan, mutasd meg, hogy komolyan gondolod
Várni fogok rád
 

Fel a fejjel bébi! Fel a fejjel bébi!
Legyél egy kicsit vidámabb
Egy lány nem adhatja könnyen a szívét
Így még jobban fogsz kedvelni
Higgadtan fogok viselkedni, mintha semmiség lenne
Így nem fogod tudni, hogy kedvellek
Csak szedd össze magad
Aztán bébi, fel a fejjel!
 

Én is kedvellek, csak félek, hogy megsérülök
Remélem, megérted, hiszen én lány vagyok
 

Félek, hogy rájössz, mit érzek
Lassan közelíts, mint most
Nem tart majd olyan sokáig
Csak szedd össze magad
Aztán bébi, fel a fejjel!
 

Légy férfi, igazi férfi
Látnom kell, hogy úgy szeretsz
Mint egy igazi férfi
Légy férfi, igazi férfi
Látnom kell, hogy úgy szeretsz
Mint egy igazi férfi
 

Fel a fejjel bébi! Fel a fejjel bébi!
Legyél egy kicsit vidámabb
Egy lány nem adhatja könnyen a szívét
Így még jobban fogsz kedvelni
Higgadtan fogok viselkedni, mintha semmiség lenne
Így nem fogod tudni, hogy kedvellek
Csak szedd össze magad
Aztán bébi, fel a fejjel!
 
2024.10.04.

Értékes szerelem



Click to see the original lyrics (Korean)



Nagyon sajnálom, kérlek, gyere vissza
Még mindig úgy érzel, mint korábban?
Még mindig nem bocsátottál meg nekem?
A seb, amit én okoztam neked
Még mindig nem gyógyult be?
Vagy talán valaki más
Vette át a helyemet?
Nincs többé hely számomra
A szívedben?
 

Fogalmad sincs, mennyire megbántam
Hogy elengedtelek
Gyere vissza hozzám, bocsáss meg
Mert többé nem fog megismétlődni
Túl könnyedén kezeltem
A szerelmedet
Gyere vissza hozzám, a karjaim közé
 

Nem tudom elhinni, hogy bántottalak
Úgy tűnik, vak voltam
Te csak engem néztél
Én mégis megríkattalak
Kedvesem, nem érdemeltem meg
A szerelmedet
Nem tudtam, milyen értékes volt a szerelmed
 

Fogalmad sincs, mennyire megbántam
Hogy elengedtelek
Gyere vissza hozzám, bocsáss meg
Mert többé nem fog megismétlődni
Túl könnyedén kezeltem
A szerelmedet
Gyere vissza hozzám, a karjaim közé
 

Mikor elmentél, sötétség borult rám
És rájöttem, hogy szükségem van rád
 

Fogalmad sincs, mennyire megbántam
Hogy elengedtelek
Gyere vissza hozzám, bocsáss meg
Mert többé nem fog megismétlődni
Túl könnyedén kezeltem
A szerelmedet
Gyere vissza hozzám, a karjaim közé
 

Fiú, hallgass meg, addig sírtunk
Míg a szemeink felpuffadtak és a fájtak
Addig nevettünk, míg megfájdult a hasunk
Úgy veszekedtünk, mintha többé nem találkoznánk
És vágyakoztunk is egymás után
 

Nem ismertem fel az irántad érzett érzéseimet
A te szívedben viszont egyre csak gyűlt a neheztelés
Kérlek, először te gyere ide, mosolyogni fogok rád
Melegen ölelj át, mindig legyél mellettem
 

Túl könnyedén kezeltem
A szerelmedet
Gyere vissza hozzám, a karjaim közé
Gyere vissza hozzám, a karjaim közé
Gyere vissza hozzám, a karjaim közé
 

Gyere vissza