A keresés eredménye oldal 12

A Végzet hamar lesújt

Én már voltam itt,
De mindig padlóra kerültem.
Éltem rohanásban telik,
És mindig megszököm,
De érzek irántad valamit,
S ez kimondatja velem,
Felkészültem rá.
Nem tévesztek soha célt.
De érzem, vihar készül.
Ha túl akarom élni a napot,
Akkor nincs haszna rohanásnak,
Ezzel szembe kell néznem.
 
Ha mindent kockáztatok,
Esésem felfogod?
Hogyan éljek, és lélegezzem?
Mikor nem vagy itt, fuldoklom.
A szerelem kell, véremben fusson,
Mondd, ez az a pont, mikor mindent feladok?
Érted, mindent kockáztatnom kell,
Mert ez így íratott meg.
 
Millió üvegszilánk
Kísért múltamból,
Mint csillagok összegyűlnek.
S a fény elhomályosul,
Mikor minden remény elszáll.
Tudd, félni nem fogok.
 
Ha mindent kockáztatok,
Esésem felfogod?
Hogyan éljek, és lélegezzem?
Mikor nem vagy itt, fuldoklom.
A szerelem kell, véremben fusson,
Mondd, ez az a pont, mikor mindent feladok?
Érted, mindent kockáztatnom kell,
Mert ez így íratott meg.
 
A Végzet hamar lesújt.
 
Hogyan éljek, és lélegezzem?
Mikor nem vagy itt, fuldoklom.
A szerelem kell, véremben fusson,
Mondd, ez az a pont, mikor mindent feladok?
Hogyan éljek, és lélegezzem?
Mikor nem vagy itt, fuldoklom.
A szerelem kell, véremben fusson,
Mondd, ez az a pont, mikor mindent feladok?
Érted, mindent kockáztatnom kell,
Az írás miatt a falon.
Mert a Végzet hamar lesújt.
 

Űrhajós

Ha űrhajós lennék
A levegőben lebegnék
És egy törött szív
Valaki másé lenne ott lent
Én lennék a közepe
A magányos univerzumomnak
De csak egy ember vagyok
És a föld felé zuhanok
 
Ha űrhajós lennék
Madártávlatból figyelnék
A világ körül keringenék
És mindig visszatérnék hozzád
A lebegő kastélyomban
A csillagok megsimítanák a vállam
De csak egy ember vagyok
És a sötétben sodródok
 
Fent vagyok az űrben, ember!
Fent az űrben, ember!
Átkutattam az univerzumot
Lementem pár fekete lyukba
Nincs semmi csak űr, ember!
És haza akarok menni
 
Ha űrhajós lennék
A műholdakkal beszélnék
A navigációs rendszereim
Más élet után kutatnának
De ott lennék én, és csak arra gondolnék
Amit hátra hagytam
Mert csak egy ember vagyok
A való világgal a fejemben
 
Fent vagyok az űrben, ember!
Fent az űrben, ember!
Átkutattam az univerzumot
Lementem pár fekete lyukba
Nincs semmi csak űr, ember!
És haza akarok menni
 
A gravitáció folyton lehúz
De amíg te a földön vagy, én is lent maradok
Lent maradok, lent maradok
 
Fent vagyok az űrben, ember!
Fent az űrben, ember!
Átkutattam az univerzumot
Lementem pár fekete lyukba
Nincs semmi csak űr, ember!
Oh, a rossz helyen vagyok, ember!
Semmi csak, semmi csak, semmi csak űr, ember!
Semmi csak, semmi csak, semmi csak űr, ember!
Átkutattam az univerzumot
Lementem pár fekete lyukba
Nincs semmi csak űr, ember...
És haza akarok menni