A keresés eredménye

Búcsú

Click to see the original lyrics (English)
[Gábriel]
Napok jöttek, múltak telek,
S úgy szökelltünk, mint testvérek az Édenben.
Lovagod voltam, szorosan fogtalak,
Mint testvér, ha láttam könnyes szemeidet.
Az idő telt, s búcsút kellett mondanunk.
 
Bámulva a felhőkre odafent,
Gyerekek – oly kicsik s búsak.
Remélve, a szentek egy nap segíthetnek.
Vezess minket újra együtt!
Az álmok fasorának kulcsát tartva
Még a kézben.
 
Idő súgja, hogy búcsút intsek,
De tudtam, pokolian küzdök majd,
Tudtam, hogy máskor is
Elmegyünk, majd meglátjuk,
Máskor szabadok leszünk, hogy
Ne legyen többé búcsú.
Idő súgja, hogy búcsút intsek,
De tudtam, pokolian küzdök majd,
Tudtam, hogy máskor is
Elmegyünk, majd meglátjuk,
Máskor szabadok leszünk, hogy
Ne legyen többé búcsú.
 
[Anna]
Mondd, hol voltál, mostohabátyám,
Mikor elhoztak erre az istenverte helyre?
Kereszt jele – elvittek engem,
Hogy kegy által gyógyfüvekkel gyógyítsanak.
Most várom a napot, hogy a lángokat tápláljam.
 
[Gábriel]
A kétségbeesés ketrecébe ragadtam.
Oly üres s csupasz a szívem, mint egy szerzetes cellája.
De nincs szentelt víz, ami elfelejtetne
Téged újra.
 
Idő súgja, hogy búcsút intsek,
De tudtam, pokolian küzdök majd,
Tudtam, hogy máskor is
Elmegyünk, majd meglátjuk,
Máskor szabadok leszünk, hogy
Ne legyen többé búcsú.
Idő súgja, hogy búcsút intsek,
De tudtam, pokolian küzdök majd,
Tudtam, hogy máskor is
Elmegyünk, majd meglátjuk,
Máskor szabadok leszünk, hogy
Ne legyen többé búcsú.
 
Idő súgja, hogy búcsút intsek, [Lugaid]
De tudtam, pokolian küzdök majd, Nem lehet a végső búcsú,
Tudtam, hogy máskor is Ha újra látni vágyod őt!
Elmegyünk, majd meglátjuk,
Máskor szabadok leszünk, hogy
Ne legyen többé búcsú.
Idő súgja, hogy búcsút intsek,
De tudtam, pokolian küzdök majd,
Tudtam, hogy máskor is
Elmegyünk, majd meglátjuk,
Máskor szabadok leszünk, hogy
Ne legyen többé búcsú.
 

Elszabadult vonat ...

Viszlát,
A zsebed tele álmokkal,
Az elméd kábultan
Üdvözld csak a a szivárványokat
Repülj magasra
Hagyjuk a múltat
A sötét út elől, amit válosztottál, nincs menekvés.
 
[1.vers: Jorn]
A nagy illúziók világában
Ahol a szerelem csak egy álom
Meg kell hoznod az áldozataidat
Ideje kiválasztani a mérgedet.
 
A bolond az, aki nemes gondolkodású
És semmije nincs csak a nyomor
Ő, nem egy király a gyémántok világában,
Feledésbe merül.
 
[2.vers: Tóbiás]
Meghajoltam a tünkökles elott,
Odaadtam a lelkemet a dicsőségért
Nem tudom, sajnálom-e
Vakíts meg, vakíts meg.
 
Nem tudom, hová megyek,
De el kell mennem
A felidézés fájdalma miatt
mely feledésbe merül.
 
[Énekkar]
Ülok egy, elszabadult vonaton
Ahonnan nincs visszaút
Egy elhagyatott vonathoz kötött
Vigyél el!
Zsibasztó szelben és esőben
Ahonnan nincs visszaút
Ülok egy, elszabadult vonaton
Vigyél el!
 
[3.vers: Tóbiás]
Ha én idegen vagyok magamnak
Akkor jobb, ha távol maradnék
Tényleg menekülni kell, menjünk
Ideje kiválasztani a mérgemet.
 
Érezd az ördögöt itt ül a nyakamban
Visz egyenesen az ismeretlenbe
Ó Uram, én megbocsátok neked
Nem tudom, mit csinálok.
 
[4.vers: Jorn]
Ez csak emberi természet,
hogy tavol tarcsa magat a fájdalomtól
Fogd az extázis vonatát, oh
Menj tovább, menj messzire.
 
Inhalálj az ég illatát
Lélegezd be a hírnevet
Te mar voltal a pokolba és visszatértél
Egyébként te sem változtathatod meg a dolgokat, nem.
 
[Énekkar]
Ülok egy, elszabadult vonaton
Ahonnan nincs visszaút
Egy elhagyatott vonathoz kötött
Vigyél el!
Zsibasztó szelben és esőben
Ahonnan nincs visszaút
Ülok egy, elszabadult vonaton
Vigyél el!
 
[Bob]
Ségidségre van szükséged,eljutni a világ uralmához
Figyelni fogod ahogy a tükör összetörik,
Csodálkozni fogsz a látványban
Míután csak a gyémántok számítottak.
 
Hogyan tudod mégtalalni a helyes utat?
Amikor ordítva ébredsz,
Úgy fogsz tenni mintha vak lennél?
Ha valóban látni fogsz.
 
A képed mindenhol
A tükör melyet nézel, csak egy jéglap
Elég vastag ahhoz, hogy táncolhass rajta
A hazugságok fagyott birodalmában.
 
De, ha a jég megszakad
És kiabálni fogsz a bűnbánatért
Oh fiú, a jég eltörik
Érezni fogod akkor, hogy a szíved megszakad.
 
[ égyutt ]
Utazni a vicces virág világában,
Utazni a nagy világ fehérségén
Ha visszajönnék sérülne a büszkeségem
Inkább újabb útra kelek
Elmegyek, a tél tükrén
Elmegyek, az ismeretlenbe
Egy nap ha fájdolomra ébredek
Csak egy újabb vonatot kell elkapnom.
 
[Michael]
Teltek a napok
Ki akar örökké élni?
Térdelünk az úton
Amely ki van kövezve jó szándékkal
Repülj magasra
Ahol az angyalok nem tudnak többet lélegezni
Vannak, akik mernek vakon járni
Néhány hátra marad.
 
[Énekkar]
Ülok egy, elszabadult vonaton
Ahonnan nincs visszaút
Egy elhagyatott vonathoz kötött
Vigyél el!
Zsibasztó szelben és esőben
Ahonnan nincs visszaút
Ülok egy, elszabadult vonaton
Vigyél el!
 
Ülok egy, elszabadult vonaton
Ahonnan nincs visszaút
Egy elhagyatott vonathoz kötött
Vigyél el!
Zsibasztó szelben és esőben
Ahonnan nincs visszaút
Ülok egy, elszabadult vonaton.
 
Dana Kósa

Vigyél át ...

Kívánságaim soha nem találtak meghallgatásra,
Bárhová megyek, téged látlak mindenhol
Sosem mondtad bármire, hogy szép
Fel hozna engem, hogy szakítson velem.
 
Várok a tetőn, várok az esőben
Csak elkapom az arcod pillantását /villanását/
Este mikor közel vagy
Még mindig fényen kívül vagyok, hangon kívül vagyok
A te világodban nincs helyem.
 
[Énekkar:]
Vigyél át engem, vigyél át
Vigyél át engem mar,
Vigyél át, vigyél át
Most vigyél át.
 
Olyan vagy, mint egy szellem, akitől nem tudok megszabadulni
Követed minden lepésemet, amit megteszek
Soha nem gondoltam, hogy valaki túl közel lehetne hozzád
Mert most az utca túloldalán mérföld távolságban
 
És most talán én is lehetek mint a férfi a Holdon
Nézlek, de nem tűnsz körültekintőnek
És nem fogok ott lenni
Fényen kívül vagyok, hangon kívül vagyok
Valaki várni fog valahol.
 
Dana Kósa