A keresés eredménye oldal 1

Zsoltárok 139

Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem.
 
Tudod, ha leülök vagy ha felállok,
messziről is észreveszed szándékomat.
 
Szemmel tartod járásomat és pihenésemet,
gondod van minden utamra.
 
Még nyelvemen sincs a szó,
te már pontosan tudod, Uram.
 
Minden oldalról körülfogtál,
kezedet rajtam tartod.
 
Csodálatos nekem ez a tudás,
igen magas, nem tudom felfogni.
 
Hova menjek lelked elől?
Orcád elől hova fussak?
 
Ha a mennybe szállnék, ott vagy,
ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy.
 
Ha a hajnal szárnyaira kelnék,
és a tenger túlsó végén laknék,
 
kezed ott is elérne,
jobbod megragadna engem.
 
Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség,
és éjszakává lesz körülöttem a világosság:
 
a sötétség nem lenne elég sötét neked,
az éjszaka világos lenne, mint a nappal,
a sötétség pedig olyan, mint a világosság.
 
Te alkottad veséimet,
te formáltál anyám méhében.
 
Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy