A keresés eredménye

Cossacks in Berlin

Cossacks in Berlin
 
Horses were walking along a Berlin roadway
To a watering place.
The horses from Don area were going,
Shaking their manes occasionally.
The rider is singing:
“Hey, guys, this is not for the first time
for us to water the Cossack horses
From a foreign river
 
Chorus X2
Cossacks, Cossacks,
Our Cossacks
Are going through Berlin.
 
He leads horses at a slow pace,
He sees a girl with a pennant
And who has a nice plait under her sided cap,
Stands at the corner.
With a slender figure, like a willow wand,
And her eyes look by blue.
She bawls to the Cossack:
“Do not slow down traffic!”.
 
Chorus X2
Cossacks, Cossacks,
Our Cossacks
Are going through Berlin.
 
He is glad to stay more long here,
But he caught her angry eye,
“Well, guys, march behind me!”
And bawled reluctantly.
The cavalry went by dashingly
And the maiden brightened up.
The tender look she gives the Cossack
Is not by the book
 
Chorus X2
Cossacks, Cossacks,
Our Cossacks
Are going through Berlin.
 
The horseman is again going
Along a Berlin roadway.
About his love towards the girl
He sings like this:
“Although my dear home is far away,
Although the blue Don is far away,
A Cossack met
A fellow country woman even in Berlin!”
 
Chorus X2
Cossacks, Cossacks,
Our Cossacks
Are going through Berlin.
 

Ne hajtsd, kocsis a lovakat…

Ne hajtsd, kocsis a lovakat…
 
Csak bánat, sötét vesz körül,
Utam szomorú, örömtelen,
A múlt már csak távoli álom
Elszorul a kíntól szivem.
 
Refrén:
Ne hajtsd, kocsis a lovakat,
Már nincs hova is sietnem,
Már nincsen kit is szeretnem,
Ne hajtsd, kocsis a lovakat.
 
Hogy vágyom komor tájon át
Feledni szerelmet s árulást
De rossz uram, az emlékezés
Mégis mindent újra felidéz.
 
Refrén: Ne hajtsd, kocsis a lovakat...
 
Hát minden hazug ámítás volt,
Szép álmomnak vége szakad,
De nyílt sebem fájdalmas kínja,
Az örökre velem marad.
 
Refrén: Ne hajtsd, kocsis a lovakat...
 

Darvak

Darvak (Zsuravli)
 
Úgy tűnik néha, hogy a katonáink
Kik véres harcmezőkön estek el
Nem a mi földünkben nyugszanak ők, de
Átváltoztak hófehér darvakká.
 
Ők ama réges-régi idők óta
Repülnek és hallatják hangjukat
Talán hogy hallva e szomorú nótát
Elnémulva figyeljük égi útjukat.
 
Repül, repül a fáradt raj ék alakban
A ködben, mikor véget ér a nap.
És hogyha rendjük közt van egy üres hely,
Az a hely talán énnekem marad.
 
Eljön a nap, mikor a daru-rajban
A kékes ködben én is ott vagyok,
Mint a madár, úgy kiáltva hozzátok,
Kik lenn a földben ott maradtatok.
 
Úgy tűnik néha, hogy a katonáink
Kik véres harcmezőkön estek el
Nem a mi földünkben nyugszanak ők, de
Átváltoztak hófehér darvakká.
 
Fordította Jancsó Zsuzsa
2018 augusztus 6