A keresés eredménye

Ez is egy éjszaka, mely elmúlik majd

Várom azt a percet, mikor tán nekem is marad valami belőled,
De mozdulni sem tudok, hiába hagynám el egy lépésre a földet
De tudom, ez még nem a vége, hisz nem, ez nem lehet,
Nézz rám, kérlek, hogy legalább ez maradjon belőled nekem.
 
Ha módom volna rá, bizony, megfognám két kezed,
Hogy itt maradj velem, hogy el ne veszejtselek,
hogy úgy érezzem, egy pár pillanatig még melletted vagyok,
kit érdekel, eztán majd mennyi fájdalmat kapok.
 
De ha elveszítelek, többé semmi sem lesz ugyanaz,
hisz azt sem tudom majd, merre kutassalak
De ha kettőnk közül csak az egyikünk nyerhet,
Hát inkább te légy az, elmúlik majd, s talán elfelejtlek.
 
Mint két ellenfél, úgy harcol bennem a szív és az ész,
de egy vesztes játékban, mondd, lehet-e győztes aki merész?
Megannyi gondolat kavarog most bennem,
de jól tudom, úgyis az lesz a vége, mit már előre megálmodtál nekem...
 

Everything was a mistake

You and I , we used to give one thousand words
you and I , now we've become strangers
you wanted it and now..
I'm leaving you so goodbye
 
You don't exist anymore
in my new life
and from now on I'll see it in another way
 
Oh my love you don't worth it
but my poor soul gave you too much
I didn't regret it , I didn't think about right or wrong
so , yeah , eventually everything was a mistake
 
You and I , we have no explanation
You and I , now we're running in different ways
these things happen
everything changes all of a sudden
 
You don't exist anymore
in my new life
and from now on I'll it in another way
 
Oh my love you don't worth it
but my poor soul gave you too much
I didn't regret it , I didn't think about right or wrong
so , yeah , eventually everything was a mistake
 
Translation made by the user Miley_lovato for Lyricstranslate.com
Otherwise the source is mentioned below.

Η μετάφραση έγινε απο τη χρήστη Miley_lovato για το Lyricstranslate.com
Σε διαφορετική περίπτωση η πηγή αναγράφεται απο κάτω.

Once and for All

Versions: #2
--- 1 ---
You hurt me without ...any reason
You leave me always and ... I can not get to you
You come back and always ... twist the knife in the wound
And you hurt me .... but what can I do?
 
--- R ---
I should be away from you ... once and for all
I should stop allowing my heart to live in your shadow ..once and for all
I should talk to you ... about breaking up ....Once and for all
Should Hate instead ...... love you like crazy.
 
--- 2 ---
You do not care about my life at all
You do not realize I'm losing my mind
You come back and always twist the knife in the wound
And hurt ... but what can I do?
 
--- R ---
I should be away from you ... once and for all
I should stop allowing my heart to live in your shadow ..once and for all
I should talk to you ... about breaking up .... Once and for all
Should Hate instead ...... love you like crazy.
 

A hálátlanság díja

Senki sem lát, engem már senki sem keres
Félek, hogy az emlékeim fogságába veszek
Mindenki azt mondja, a szerelem ijeszt, rémít oly nagyon
S hogy két kezed közt nem nő új bimbó az ágakon
Inkább csak eltöröd, dobálod, szétszeded
De én... folyton a fájdalom elé megyek
miközben éles késekkel döföd keresztbe szívemet...
 
A hálátlanság díját ím, Neked ítélem
A hamis szerelemért, amit adtál nékem
Nézd, az egész lényemet bíztam Rád, ám Te csak játszottál velem
Nem vagy Te más, mint egy gyógyíthatatlan seb a szívemen.
 
Senki sem ismer, senki sem láthatja meg
Miért, hogy folyton ugyanabba a hibába esek
'Egy kapcsolat megváltoztat, tőle majd más ember leszel'
- mondtad, s ím, itt vagyok... csak a magány van velem.
 

Elmúlik...

Hogy mennyire szeretném, ha nem volnál egyéb,
Csupán egy darab üres papír
Hogy szerelmünk kezdetétől
Mindent kiradírozzak én
Hogy eldobhassak mindent,
Ami egykor jó vagy rossz volt nekem
S mindattól, ami még visszahúz
Megszabaduljak teljesen...
 
De sajnos mindenre tisztán emlékszem
Minden magányos órára és percre
Nem tudok meg nem történtté tenni... semmit sem,
Egyetlen dolog fáj csupán... Te...
 
Mert bár az életem miattad került romokba
Mégis, folyton csak azt látom, hogy Te vagy számomra a minden
Szívem épp most hullik darabokra
Még egy ilyen nap, mint ez... többé soha sincsen!
És most elmúlik...
És most elmúlik majd minden...
 
Milyen jó is volna,
Ha csak egy piros ruha volnál
Hogy azt meglátva essek újra és újra
beléd, mint az őrült a porba
Milyen jó volna nem tudni a neved
És nem emlékezni rá, hogy milyen volt az ajkad
Jó volna hinni, hogy nem volt ez más Veled,
Semmi több, csak egy egyéjszakás kaland.
 

A panaszom

Sosem voltál velem a legszebb percekben
Mert Neked csak az számít, ha valami rossz történt velem
Zátonyra futottunk hát, s változtatni ezen már nem tudok
Bármi történjék is, csak egyedül én leszek a hibás... és alul maradok.
 
A bajom csak annyi, hogy nem csupán egyszer
viselkedtél úgy, ahogy nem kellett volna
A baj csak az, hogy bár folyton elengedtem,
Ám Te csak bántottál, én mégis Beléd vagyok zúgva.
Mondd, hogyan és mit teszel odabennt?
 
Tán valaki mással ünnepled, amit az életben elértem
Hisz csak akkor jössz haza, mikor már a legvégső óráimat élem
Azelőtt nem tudtam, magam ellen fordulnom miképpen is lehet,
De Neked legyen hála, amiért erre is megtanítottál engemet.
 
Miért, hogy a szívre nem hallgat az ész,
S miért küld az ész nemleges választ a szívnek?
Miért, hogy én a kettő közt állok, de nem, mint ki ezzel is bátran szembenéz,
Hanem mint őrült, ki belül már rég halott, mégis örökké szeret Téged?