A keresés eredménye

Ördög A Vállamon

Gyönyörű némaság
Gyönyörű fájdalom
Mi csak emberek vagyunk
Álmodozásra vagyunk rendeltetve
Elveszve egy életben tele hibával
Azt tesszük, amit jónak érzünk
Aztán kegyelem nélkül elbukunk
 
Üldöz a nap
Megszökünk a haláltól
Az álmok egy átok
Ébredj fel, életben vagy
 
Ó, lassan eltűnünk a nyomorból
Elfogadtam, kinek kellene lennem
Elfogadtam, kit kellene látnom
Hölgy a tükörben
 
Ó, mindennap egy kicsit öregebb leszek
És minden alkalommal, mikor megtörök, erősebb leszek
Mindennap egy kicsit hidegebb lesz
Mikor közelebb kerülök
Az ördöghöz a vállamon
Az ördöghöz a vállamon
 
Gyönyörű némaság
Gyönyörű fájdalom
Gyönyörű emberek
De mi mind szennyezettek vagyunk
Elveszve egy életben tele hibával
Azt tesszük, amit jónak érzünk
Aztán kegyelem nélkül elbukunk
 
Bűnös vagyok
Egy romlott szent
Megmentő vagyok
Ez mind ugyanaz
 
Üldöz a nap
Megszökünk a haláltól
Az álmok egy átok
Ébredj fel, életben vagy
 
Ó, lassan eltűnünk a nyomorból
Elfogadtam, kinek kellene lennem
Elfogadtam, kit kellene látnom
Hölgy a tükörben
 
Ó, mindennap egy kicsit öregebb leszek
És minden alkalommal, mikor megtörök, erősebb leszek
Mindennap egy kicsit hidegebb lesz
Mikor közelebb kerülök
Az ördöghöz a vállamon
Az ördöghöz a vállamon
 
Mind töröttek vagyunk, ez a sors
Így lettünk teremtve
Minden darab ott van
Csak nem a megfelelő helyen
Így küszködök, hogy felálljak
De nem nyúlok a segítő kézért
A büszkeségem nemet mond
Jobb vagy egyedül
 
Kényelmetlenül zsibbadt vagyok
Ahogy betömöm, amit találok
És ahogy elkezdek kikapcsolni
Megfagyok a tömeg előtt
Az, amit nem mondok
Nem szeretek, nem gyűlölök
Becsukom a számat és elfordítom az arcomat
 
De lehetetlen úgy élni, hogy nem adsz semmit
Elpusztítani a kétséget
Nem engedni be őket
De nem azért vagyok itt, hogy nyerjek
Hogy túléljek, de már halott vagyok
Így felemeltem a fejem
Felemeltem a helyem
 
Ó, mindennap egy kicsit öregebb leszek, öregebb
Ó, mindennap egy kicsit hidegebb lesz, hidegebb
Ó, mindennap egy kicsit öregebb leszek, öregebb
Ó, mindennap egy kicsit hidegebb lesz, hidegebb
Mikor közelebb kerülök
Az ördöghöz a vállamon
Az ördöghöz a vállamon
 

Kicsi lány

A barátaim mindig azt mondják hogy elkalandozom
Van amikor köpök beszéd közben mert olyan sok a mondanivalóm
Úgy látszik hogy nem hallanak meg de az nem baj
Nem miattuk túlórázik az agyam fizetség nélkül
 
Mindig ugyanazt mondják és kezdem unni
Hogy a fejem nem tud megfázni, sem megbetegedni
Vakarózom és piszkálódom, a bizonytalanságaim bökdösnek
A félelmeim, bizonytalanságaim, egy hang ami ingerel
 
Menj el sétálni, tisztítsd meg a fejed, lélegezz be, számolj tízig
Mert az élet első oldalán pirossal írva
Ide sosem jutsz el ha nem tanulsz meg görbülni
 
Ne beszélj csak ha szólítanak, kicsi lány
Valamikor megtalálod a helyed a világon
De a hölgyek nem lesznek piszkosak
Valamikor megtanulod megtelíteni az üres helyet
Üres reménnyel
 
Úgy érzem minden nap egy csata és mindig megsérülök
Mindig mondták hogy az erőszak nem válasz
De az élet nem követi egy gyerek szabályait
Nem tudom hogy kell harcolni csak feladni tanítottak meg
 
Van egy típusú sötétség amely öl
Legtöbsször azelőtt visz, minthogy alszol
Talán a rés az ajtónál, ami valahogy beoson?
Vagy a rés az agyadban amely akarja hogy elmúlj?
 
Nem emlékszem már hogy milyen tisztán látni
Minden nap úgy kelek fel mintha halott ébredne ujjá
Nem kell azt gondolnom, hogy a testem egy börtön
Nem te irányítasz, csak meg kell találnom a kepcsolót
De minnél többet keresem, annál messzebb kerülök
 
Te vagy az egyetlen dolog bennem, amit meg kell javítani
Mert az élet első oldalán szép nyomtatással
Ne keresd a fényt, inkább éld meg
 
Ne beszélj csak ha szólítanak, kicsi lány
Valamikor megtalálod a helyed a világon
De a hölgyek nem lesznek piszkosak
Valamikor megtanulod megtelíteni az üres helyet
Üres reménnyel
 
Az agyamban felfordulás van, de attól még szeretem
Azt mondják hallgassak el, de csak a szavaim maradtak
Tehát az élet utolsó lapján arannyal írva,
Ne pazarold azzal, hogy mindig másokra hallgatsz