A keresés eredménye

Vírus

Van egy gonosz vírus, mi az emberiséget fenyegeti.
Nem a legmodernebb, komoly lelkiállapot.
A rablók, hátba szúrók, a kétszínű elit,
Társadalmi fenyegetés, társadalmi kór.
 
Erőszak az elmén, szociális zavar,
Cinikusok, Fásultság-kivagyiság rendje.
 
A társadalmi hanyatlás kezdetét figyelve,
Élet káoszán gúnyolódik, kárörvend,
Felfalja a saját önbecsülésedet.
Minden szóra lecsap, mit esetleg mondasz.
 
Erőszak az elmén, szociális zavar,
Cinikusok, Fásultság-kivagyiság rendje.
 
Felszínesen mosolyogva egy kézfogás.
Árulást tervezget, amint hátat fordítasz.
 
Erőszak az elmén, szociális zavar,
Cinikusok, Fásultság-kivagyiság rendje.
 
A társadalmi hanyatlás kezdetét figyelve,
Kárörvendés vagy gúny… az élet káoszán.
 
Mikor féltékenység s gyűlölet miatt
Minden jó kárba vész,
Minden maró ész s tőr-hazugság.
 
És mindig, ha azt hiszed, biztonságban vagy,
És amint elfordulsz tőlük,
Tudod, hogy mind papírkésüket fenik.
 
Az elmédben,
Minden a fejedben,
Próbáld kibogozni!
 
Az elmédben,
Minden a fejedben,
Próbáld elkerülni!
 
Lelkiismeret nélkül rombolnak,
S még élvezik is a dolgot.
Ők egy kór, mi a mi elménkben él.
 
Elsüllyesztve a hajót s ott akarják hagyni,
Ahogy rajtad s rajtam nevetnek,
Tudod, hogy mindig ez történik.
 
Az elmédben,
Minden a fejedben,
Próbáld kibogozni!
 
Az elmédben,
Minden a fejedben,
Próbáld elkerülni!
 
A patkányok a pincében, tudod, ki vagy,
A patkányok a pincében, tudod, ki vagy,
A patkányok a pincében, tudod, ki vagy,
A patkányok a pincében, tudod, ki vagy,
Vagy mégsem?
Vagy mégsem?
Vagy mégsem?
Vagy mégsem?
 
A társadalmi hanyatlás kezdetét figyelve…
 

Innen az Örökkévalóságig

A lány beleszeretett az ő olajos gépezetébe
Odahajolt és megtörölgette a fejét
Tiszta indulás
Sosem látott még szörnyeteget
De még is akart
Többet, többet, többet
De amikor sétált
Végig az utcán
Hallott egy hangot amitől
Felrobbant a szíve
Azt suttogta hogy szálljon fel
'Elviszlek egy körre
Innen az Örökkévalóságba'
 
Pokol nem is rossz hely
A pokol innen az örökkévalóságig tart
Pokol nem is rossz hely
A pokol innen az örökkévalóságig tart
 
A lány bizonyára megint
Furákat álmodott
Sosem ült még ilyen aljas gépen
Olyan volt mintha fellegekben járna
Még azt is hitte hogy hallotta
A motort sóhajtani
 
De mint minden álom, egyszer véget ért
Bukfenceztek egyet az ördögkanyarban
A szörnyeteg és Charlotte
Ugyan olyanok voltak
Mindig az utat választották
Innen az Örökkévalóságba
 
Pokol nem is rossz hely
A pokol innen az örökkévalóságig tart
Pokol nem is rossz hely
A pokol innen az örökkévalóságig tart
 

Szép új világ

Haldokló hattyúk, kicsavart szárnyak, a szépségre itt nincs szükség
Elvesztettem a szerelmem, elvesztettem az életem, ebben a félelem kertjében
Rengeteg dolgot láttam ebben az élethosszig tartó magányban
Az anyai szeretet nincs többé,
hozzátok haza ezt a vadembert
 
A fájdalom vad háza, nincs értelme semminek
Zárd be ezt az elmét, eltompítja az agyat, Messiás a bukása előtt
Amit látsz, az nem igazi, akik tudják nem fogják elmondani
Minden ami elveszett, eladta a lelked ennek a szép új világnak
 
Egy szép új világ, egy szép új világban
Egy szép új világ, egy szép új világban
Egy szép új világban, egy szép új világ
Egy szép új világban, egy szép új világ
 
Sárkánykirályok, haldokló királynők, hol van most az üdvösség?
Elvesztettem az életem, elvesztettem az álmaim, kitépik a csontomat a húsomból
Csendes sikítások nevetnek itt, haldoklom elmondani neked az igazságot
Meg vagy tervezve és el vagy átkozva ebben a szép új világban
 
Egy szép új világ, egy szép új világban
Egy szép új világ, egy szép új világban
Egy szép új világban, egy szép új világ
Egy szép új világban, egy szép új világ
 
Egy szép új világ, egy szép új világban
Egy szép új világ, egy szép új világban
Egy szép új világban, egy szép új világ
Egy szép új világban, egy szép új világ
 
Haldokló hattyúk, kicsavart szárnyak, hozzátok haza ezt a vadembert
 

Vértestvérek

Ha sétálsz az élet kertjében
Mit gondolsz, mit találsz majd?
Csakúgy, mint egy tükör, amely tükrözi az életed lépéseit
És a folyó tükrében, visszatükröződők én.
 
Csak egy pillantást vetek apámra,
És egy mozdulattal felém közélit
És egy masik pillanatban már csak az emlékek maradnak
És az összes sebek ismét felszakadnak.
 
Vértestvérek vagyunk, vértestvérek vagyunk ...
Vértestvérek vagyunk, vértestvérek vagyunk.
 
És ahogy a világon mindenfelé megdöbbenve nézel
Mit látsz, mit gondolsz, mit tanultunk?
Semmit, ha megnézed a háború sújtotta rendbontást
És az utcákat, ahol a csecsemőket ölnek.
 
Vértestvérek vagyunk, vértestvérek vagyunk ...
Vértestvérek vagyunk, vértestvérek vagyunk.
 
Vannak idők, amikor úgy érzem, hogy aggódom a világért
Vannak idők, amikor szégyellem mindannyiunkat
Amikor minden érzelmeken lebegsz, amit érzel
És tükrözi a jó és a rosszat.
 
Megtudjuk-e valaha, mi valóban az életre adott válasz?
Valóban meg tudod-e mondani, hogy mi az élet?
Talán mindaz, amit tudsz, az becses neked, de
Elsodorhatja egy pillanat állat a sors, saját keze.
 
Vértestvérek vagyunk, vértestvérek vagyunk ...
Vértestvérek vagyunk, vértestvérek vagyunk.
 
Mikor gondolod, hogy kihasználtuk az esélyeinket?
És az esély arra, hogy mindent helyre hozzunk,
Ugyanazokat a régi hibákat halmozzuk
így könnyedén kibilenni az egyensulbol
Ha élünk egyfolytában az életünk határain,
Mondj egy imát a halottak könyvéből.
 
Vértestvérek vagyunk, vértestvérek vagyunk ...
Vértestvérek vagyunk, vértestvérek vagyunk.
 
És ha teszel egy sétát az élet kertjében ...
 
Dana Kósa

Den klärvoajante

Känner svetten bryta fram i pannan
Är det jag eller är det skuggor som dansar på väggarna?
Är det här en dröm eller händer det nu?
Är det här en syn eller verkligheten jag ser framför mig?
 
Jag undrar varför, jag undrar hur,
det känns som att krafterna blir starkare för varje dag
Jag känner en styrka, en inre eld,
men jag är rädd att jag inte kommer att kunna kontrollera den längre
 
Det finns en tid att leva och en tid att dö,
då det är dags att möta skaparen
Det finns en tid att leva, men är det inte märkligt
att så snart du föds är du döende?
 
Genom att bara se dig i ögonen
kunde han se din framtid och sträcka sig in genom ditt medvetande
Se sanningen och se dina lögner
Men trots all sin kraft kunde han inte förutse sin egen undergång
 
Det finns en tid att leva och en tid att dö
då det är dags att möta skaparen
Det finns en tid att leva, men är det inte märkligt
att så snart du föds är du döende?
 
Det finns en tid att leva och en tid att dö
då det är dags att möta skaparen
Det finns en tid att leva, men är det inte märkligt
att så snart du föds är du döende...
... och föds pånytt?