A keresés eredménye

Apám fia

Click to see the original lyrics (English)
Az érzelem a józan ész felett
Igen, apám fia vagyok
Én is úgy élem az életem
Miként Apám is élte
 
Ha egy napon azt mondaná,
Hogy valaki a szívemet lebilincseli,
Nem hinném el neki,
Soha többé nem esnék ilyen hibába.
 
De mondd, miért van az, hogy
Ahányszor megpróbálok elbúcsúzni,
Nem tudlak elengedni,
A szívem mélyén maradni szeretnék
Csak ezt akarom mondani
 
Az érzelem a józan ész felett
Igen, apám fia vagyok
És hajlamos vagyok
Úgy tenni, ahogy apám tette
 
Itt vagyok veled
Tudom, ez a valóság
Mindazok ellenére
Amiken keresztül mentem
Próbálok továbbállni
De valami arra késztet, hogy maradjak
 
Az érzelem a józan ész felett
Igen, apám fia vagyok
Én is úgy élem az életem
Miként Apám is élte
 
De mondd, miért van az, hogy
Ahányszor megpróbálok elbúcsúzni,
Nem tudlak elengedni,
A szívem mélyén maradni szeretnék
Csak ezt akarom mondani
 
Az érzelem a józan ész felett
Igen, apám fia vagyok
Én is úgy élem az életem
Miként Apám is élte
 
Ha egy napon azt mondaná
Hogy valaki a szívemet lebilncseli,
Nem hittem volna el neki,
Soha többé nem esem ebbe a hibába.
 
Az érzelem a józan ész felett
Igen, apám fia vagyok
És hajlamos vagyok
Úgy tenni, ahogy apám tette
 
Az érzelem a józan ész felett
Igen, apám fia vagyok szerfelett
 

Éjszakai hivások

Dolgára indult az éjszakai banda
Egy mérföldnyire járnak a Déli úttól
Séta közben azon morfondirozom
Soha nem jössz te már haza
 
Minden gondomon átsuhanva szerettelek
Nem volt semmi, amit elvettél
Hogy segítséget kapjak abban, hogy elérjelek
Éjszakai hívásokat kezdeményezek
 
Éjszakai hívások, éjszakai hívások
Éjszakai hívások, éjszakai hívások
 
Újra
megfeszülök, hogy elérjelek téged
De te biztosan gyorsan haladsz
Minden jövőbeli reményem
Tovább él majd a múltamban
 
Tudod, hogy ez nem könnyű
És a szürkület kezd álarcot ölteni
Voltak évek, amikor szeretted a reggeleket
Hamis szerelmünk a terveket, 'miket szövögettünk, megcsaltak
 
Ó, éjszakai hívások, éjszakai hívások
Hadd csörögjön!
Ó, éjszakai hívások, éjszakai hívások
Ó, éjszakai hívások, vége mindnek
Éjszakai hívások voltak
És én még élek és okulok
 

Először, Bevesszük Manhattant

Húsz évnyi unalomra ítéltek engem
Amiért megpróbáltam belülről megváltoztatni a rendszert
Most jövök, jövök, hogy megjutalmazzam őket
Először bevesszük Manhattant, aztán bevesszük Berlint
 
Egy jel vezet engem a mennyekben
Ez az anyajegy vezet engem a bőrömön
A fegyvereink jövője vezet engem
Először bevesszük Manhattant, aztán bevesszük Berlint
 
Nagyon szeretnék melletted élni, bébi
Szeretem a tested és a lelked és a ruháid
De látod azt a sort, ami keresztül megy az állomáson?
Mondtam, mondtam, mondtam neked, egy voltam közülük!
 
Nem szeretem az üzleti stílusát, uram
És nem szeretem ezeket a drogokat, amik vékonyan tartanak
Nem tetszik, ami a testvéremmel történt
Először bevesszük Manhattant, aztán bevesszük Berlint
 

Soha ne feledjétek

Apa, miért énekled ugyanazokat a régi dalokat?
Miért követed a dallamokat
Mer’ az utcán történik valami
Egy teljesen új ritmust, egy egészen új dalt hallani.
 
(Ő mondta:)
Életembe oly sok indulat volt,
Még sincs mit visszasírjak,
Hozzád hasonlóan, lázadó voltam
Ropjátok sajátos táncotok, de soha ne feledjétek:
 
Refrén:
Soha ne feledjétek
Hallottam apám szavát
Minden nemzedék járja a golgotát
A szófogadatlanság igénye
De ne feledjétek soha
Ez a ti sorsotok lénye
Az ellenkezés szüksége
Mikor szabályokba ütköztök
Ne feledjétek soha.
 
Anya, miért táncolsz ugyanazokra a régi dalokra?
Miért dúdolsz csak harmóniát,
Mer’ az utcán valami történik
Egy teljesen új ritmus, egy egészen új dal
 
(Ő mondta:)
Szívemben egy fruska szenvedélye
Egy élethosszig tartó duettre,
Valamikor, hamarosan, valaki mosolya kísért majd,
Tehát énekeld saját dalod és soha ne feledd:
 
Refrén:
Soha ne feledjétek
Hallottam apám szavát
Minden nemzedék járja a golgotát
A szófogadatlanság igénye
De ne feledjétek soha
Ez a ti sorsotok lénye
Az ellenkezés szüksége
Mikor szabályokba ütköztök
Ne feledjétek soha.
 
Micsoda játék
Hírnevet vagy szerelmet keresni,
Ugyan mindegy
Valamikor a közeljövőben
Azt mondod majd
Nem vagyok benne
Pont ez a szerelem
a gyógyszerem.
 
Refrén:
Soha ne feledjétek
Hallottam apám szavát
Minden nemzedék járja a golgotát
A szófogadatlanság igénye
De ne feledjétek soha
Ez a ti sorsotok lénye
Az ellenkezés szüksége
Mikor szabályokba ütköztök
Ne feledjétek soha.
 

Én, kinek nincs semmije...

Én, Én akinek nincs semmije
Én, Én akinek nincs senkie
Imádlak és szeretlek
Én nem tudok neked semmit sem adni,de viszont...
Szeretlek!!!
 
Ő, vásárol gyémántokat neked,
Fényes, csillogó gyémántok
De higgy nekem, drágám, amikor azt mondom
Hogy tud adni neked egy világot, de soha nem fog szeretni...mint Én,
Szeretlek!!!
 
Elvihet bárhol, ahová akar
Szórakoztató klubok és éttermekben
De Én csak nézni tudlak
Orrom az ablaktáblához nyomódott...
 
Én, Én akinek nincs semmije
Én, Én akinek nincs senkie
Figyelek, ahogy táncolsz
Bekebelezve valaki más karjaiba, amikor drágám, én vagyok...
Aki szeret.
 
Szeretlek!!!
Szeretlek!!!
Szeretlek!!!