2018.07.31.
Magyar vér
Mikor a nagymamám gyakran mesélt nekem gyerekként,a hazájáról a szép Balaton mellett.
Álmodozott a rég elmúlt napokról,
és gyakran énekelt róla nekem egy dalt.
Gondolataiban hallotta a cigányokat hegedülni,
és a vágyakozástól gyakran közel volt a könnyekhez,
és gyengéden ezt mondta nekem utána:
Egy kevés Tokaji,
Egy kis kaland,
bennem magyar vér folyik,
szeretem a táncot,
megvan bennem ez a tűz,
bennem magyar vér folyik,
olyan szabadnak érzem magam, mint a lovak a pusztán,
bennem magyar vér folyik,
gyere, igyunk a szabadságra,
az életre és a szerelemre,
még egyszer szívesen elveszíteném ott a szívem,
jót tesz, végtelenül jót.
Még ma is szívesen mutatja Nagymama nekem a képeket,
akkorról, az esküvőjükről.
és azt mondta nekem, ugyanolyan a mosolyod,
mint nekem a te korodban.
Ez több, mint csak a magyar lélek,
ezt a temperamentumot innen örököltem,
és egy dal elhagyja vágyakozva a szívem.
Egy kevés Tokaji,
Egy kis kaland,
bennem magyar vér folyik,
szeretem a táncot,
megvan bennem ez a tűz,
bennem magyar vér folyik,
olyan szabadnak érzem magam, mint a lovak a pusztán
bennem magyar vér folyik,
gyere, igyunk a szabadságra,
az életre és a szerelemre,
még egyszer szívesen elveszíteném ott a szívem
ez jót tesz, végtelenül jót. (2X)