2018.07.12.
Senki más
A szőnyeg alattrégi árnyékok lapulnak,
várják, hogy eljöjjön az idejük.
Készülnek a nagy fellépésükre,
konfettizápor közepette,
majd amikor gyengének érzem magam.
Esküszöm, többet nem fordul elő,
nincs senki más,
esküszöm, többet nem fordul elő.
Elvesztünk,
a fények a múltban ragyognak,
nincsenek jelek, amelyek mutatnák a kiutat.
A mi titokzatos szerelmünk
idővel egyre durvább,
falak épülnek közénk.
Esküszöm, többet nem fordul elő,
nincs senki más,
esküszöm, többet nem fordul elő.