2021.11.29.
Menthetetlenül
Múlt éjjel azt álmodtam, hogy újra itt vagyHogy újra elámulok tőled és újra magadhoz szorítasz
Rányomod az ismerős csókokat a homlokomra
Édesebbek mint valaha, Istenem, emlékszem, hogy
Nem tudtam betelni a csókokkal
Tudod, hogy mennyire hiányzik ez az életemből?
Nem, nem tudod, de én igen
Akár egy lassú vont, döcögnek el a napok
Még a szavak sem kapnak szárnyra, amiket leírok
Képtelen vagyok mást hallani csak a dalodat, ami kísért
Látod, nem tudom kiverni a fejemből azt a dallamot
Próbáltam elterelni a figyelmem
Tudod, hogy mekkora veszteség ért engem?
Nem, nem tudod, de én igen
De én tudom és azon tűnődöm, hogy menthetetlen vagyok-e már?
És ha egy szó sem érkezik tőled, az a legjobb, amit tehetsz
Sosem akartalak kényszeríteni vagy noszogatni
Tudod, hogy mennyire szeretlek?
Nem, nem tudod, de én igen