A keresés eredménye

Testvériség

Brotherhood Of Man
Most eljő időd, akár az égből vasvihar.
Újra gyilkos háború, szerencsés, ki hal.
Nincs mód, balsorsod menteni, átok, jajszó nem ér:
leszel, kit mindenki felejt, neved örökre vész.
 
Hogyha új dal rivall, mindenség törve hull.
Erős város romba dől, tűzvész által pusztul.
Törvény lesz a gyilkolás, ki ellenállna nincs:
káosz dúl tűnő világon, én embertársaim.
 
Valódat nem titkolhatod, tudom, szíved mit rejt.
Falánk, s féltékeny egyaránt, élted fénytelen.
Buknak hegyláncok porba, elkárhozik világ,
vak látnoké hited, nincs egy, ki bont varázst.
 
Szörnyek uralnak téged, túl gyáva vagy, hogy értsd?
Hogy lógni fogsz, ítéleted, és biztos elér a vég.
Mint kurták, kínban kaparunk, mi megássuk sírjaink,
s nem szűnünk gyilkolni gyermekünk, embertársaim.
 
Vérben áll két kezünk, tisztára mosni nincs remény.
Múlt idő, csak fátylat sző, titkát megfejtenéd?
Mészárlunk, a harc múltunk, s gyilkolunk továbbra is:
az örökség az őrültség, embertársaim.
 
Rosszabbként az állatnál, ölésre éhezünk.
Túlerőnk győzelmébe vetjük kényszeres hitünk.
Vagyonért ölünk. Pénz és kéj, s tűrnénk tettünk átkait:
világ testén a kór vagyunk, embertársaim.
(Katalin NagY)
 

Testvériség

Brotherhood Of Man
Most eljő időd, akár az égből vasvihar.
Újra gyilkos háború, szerencsés, ki hal.
Nincs mód, balsorsod menteni, átok, jajszó nem ér:
leszel, kit mindenki felejt, neved örökre vész.
 
Hogyha új dal rivall, mindenség törve hull.
Erős város romba dől, tűzvész által pusztul.
Törvény lesz a gyilkolás, ki ellenállna nincs:
káosz dúl tűnő világon, én embertársaim.
 
Valódat nem titkolhatod, tudom, szíved mit rejt.
Falánk, s féltékeny egyaránt, élted fénytelen.
Buknak hegyláncok porba, elkárhozik világ,
vak látnoké hited, nincs egy, ki bont varázst.
 
Szörnyek uralnak téged, túl gyáva vagy, hogy értsd?
Hogy lógni fogsz, ítéleted, és biztos elér a vég.
Mint kurták, kínban kaparunk, mi megássuk sírjaink,
s nem szűnünk gyilkolni gyermekünk, embertársaim.
 
Vérben áll két kezünk, tisztára mosni nincs remény.
Múlt idő, csak fátylat sző, titkát megfejtenéd?
Mészárlunk, a harc múltunk, s gyilkolunk továbbra is:
az örökség az őrültség, embertársaim.
 
Rosszabbként az állatnál, ölésre éhezünk.
Túlerőnk győzelmébe vetjük kényszeres hitünk.
Vagyonért ölünk. Pénz és kéj, s tűrnénk tettünk átkait:
világ testén a kór vagyunk, embertársaim.
(Katalin NagY)