A keresés eredménye

A Katedrálisok kora

Versions: #1
Ez egy történet, szerelemről és a vágyról,
amelynek helye a szép Párizs, Kr.u. 1482-dik évében.
 
Mi, a névtelenek művészei a szobroknak vagy rímeknek
megpróbáljuk átadni varázsait nektek, a jövő évszázadainak.
Eljött a katedrálisok kora, a világ egy új évezredbe lépett.
Az ember a csillagokig akart jutni, megírni a saját történetét.
Üvegre vagy kőre. Kő kő után, nap nap után.
 
Évszázadról évszázadra láthatott tornyokat felemelkedni,
amiket a saját kezével szeretettel épített.
Költők és trubadúrok énekelték a szerelmes dalaikat,
amelyek jobb holnapot ígérnek az emberiségnek.
 
A katedrálisok korának vége, a barbár horda a város kapuinál van. Engedjétek be ezeket a pogányokat, ezeket a vandálokat!
A világ vége előre van vetítve 2000 évre!
Előre van vetítve 2000 évre.
 

Refugees

Versions: #1
Clopin
 
We are people with no papers, a crowd of refugees
We can’t find a place to stay.
Open your gates to us, oh Notre Dame!
Let us in! Let us in!
 
/With the choir /
 
We are people with no papers, a crowd of refugees
We can’t find a place to stay.
Open your gates to us, oh Notre Dame!
Let us in! Let us in!
 
/Solo/
 
With only the damp skies over our heads
No roof, no warmth, everything has been taken away by our fate.
So who will help us? Only the house of the Lord.
Let us in! Let us in!
 
/With the choir/
 
We are people with no papers, a crowd of refugees
We can’t find a place to stay.
Open your gates to us, oh Notre Dame!
Let us in! Let us in!
 
/Solo/
 
You look so great Paris! You have enough to drink and sleep in comfort!
And we hudlde at the gates like a herd of cattle.
But we’ll do whatever it takes, and we’ll take back what beongs to us!
And we’ll take back what belongs to!
We’ll take it back!
 
/With the choir/
 
We are a bunch of refugees, where should we go?
With no papers, we can’t come in.
We are a bunch of refugees, where should we go?
With no papers,we can’t come in.
We have no papers, we can’t come in
We have no papers, we are a crowd of refugees,
We can’t find a place to stay
We have no papers, we are a crowd of refugees
We have no papers, we are a crowd of refugees,
We can’t find a place to stay
No roof, no warmth, where should we go?
We can’t find a place to stay.
Oh Notre Dame, because you are the house of the Lord:
Let us in! Let us in!
 
We’ll do whatever it takes, oh Notre Dame!
And we’ll find a place to stay, oh Notre Dame!
Open your gates to us, oh Notre Dame!
Let us in! Le tus in! Let us in! Let us in!
 

Széttépve

[Phoebus:]
Széttépve
Megosztott ember vagyok
Széttépve
A két szeretett nő közt
A két nő közt, akik szeretnek engem
Ketté kéne vágnom a szívem?
 
Széttépve
Megosztott ember vagyok
Széttépve
A két szeretett nő közt
A két nő közt, akik szeretnek engem
Az én hibám, hogy szerencsés ember vagyok?
 
Egyik a nappalra
És a másik az éjszakára
Egyik a szeretetre
És a másik az életre
 
Egyik örökre
Az idők végezetéig
És a másik egy ideig
Kicsit rövidebb ideig
 
Széttépve
Megosztott ember vagyok
Széttépve
A két szeretett nő közt
A két nő közt, akik szeretnek engem
De ami fáj az nem én vagyok
 
Széttépve
Megosztott ember vagyok
Széttépve
A két szeretett nő közt
A két nő közt, akik szeretnek engem
Az én hibám, hogy normális ember vagyok?
 
Egyik a Mennyország
És a másik a Pokol
Egyik az édesség
És a másik a keserűség
 
Az egyik, akivel
Esküt teszek
És a másik, akivel
Tagadom
 
Széttépve
Megosztott ember vagyok
Széttépve
A két szeretett nő közt
A két nő közt, akik szeretnek engem
Ketté kéne vágnom a szívem?
 
Széttépve
Megosztott ember vagyok
Széttépve
A két szeretett nő közt
A két nő közt, akik szeretnek engem
Az én hibám, hogy szerencsés ember vagyok?
 
Széttépve
Széttépve
Széttépve
Széttépve
Széttépve
 
Széttépve
Megosztott ember vagyok
Széttépve
A két szeretett nő közt
A két nő közt, akik szeretnek engem
Ketté kéne vágnom a szívem?
 
Széttépve
Széttépve
Széttépve