A keresés eredménye

The Cariñosa

You told me I'm the only one you will love
But it's the opposite I feel
Still my heart continues
To believe in our promises
 
Oh God, how did it come to this?
Is it my fault?
It's like I'm being resented
I pray for my sanity's sake
That I would not be met with disappointment
 
I just want to ask, who is it that you really want?
Through I pray that there is no one else
I just want to ask, even if I already know the answer
Stop the doubt
I trust that I am the only one you love
 
The oncoming outbursts of emotion is halted
By this blooming purple on my face
Givеn by you when I once made a mistakе
To ask that I be your one and only
 
Under the moon I witnessed everything, and...
The reason of your frequent escapades
No matter, my beloved, you're forgiven
You don't need to explain anymore
I still love you so
 
I just want to ask, who is it that you really want?
Through I pray that there is no one else
I just want to ask who this coquette is
Stop the doubt
You murdered the trust that I fostered
 
A nipa hut and because it's small
Those gathered there can barely fit
A boy, a head, and The Mother's arm
There is no more place for the brother
Look at the perverse witch
 
She's not worthy of you
While I'm here languishing every day
I won't wait for heaven's judgement
 
Remember, you promised me
It's the two of us
Who will be together until the end
 
I just want to ask if this is love
If you're not mine, no one else can have you
Blood that made your heart beat
That loved me before
Now it's splashed all over the ceiling, walls, and floor
Your heart that you promised me
I deservedly took it back
In my hands, it will beat forevermore
 

A Temetkezési Vállalkozó Leánya

Egyszer volt, hol nem volt,
Egy messzi helyen
Volt egy pici város
Minek senki nem adott nevet
 
A város határán
Fűzfűk alá rejtve
Némán, mint a halál
Állt egy kis sírkert
 
A temetkezési vállalkozó leánya volt a legszépségesebb hajadon
Az édes, rózsaszínű orcájával és hosszú lenszőke hajával
Nap nap után, apja mesterségét kitanulta
Nap nap után, elbarangolt a sírokhoz
 
Egyedül a sarokban,
Ahova nem süt a fény,
Volt ott egy kőangyal,
Ki az égre tekintett.
 
Kezeit imára fonta
Lábai kosszal borítva
És rajta feküdvén
Egy tábla volt, mely oly' régi, mint az idő
 
A temetkezési vállalkozó leánya arra barangolt,
Az édes, rózsaszínű orcájával és hosszú lenszőke hajával
Ránézett a táblára, és azt gondolta, fura volt
Ránézett a táblára, és a sírfelirat eltűnt
 
Onnantól kezdve mindennap
A leány odament,
A sírhoz, rajta az angyallal,
A táblával, mely üres volt
 
Ott ülvén egymagában,
Ez szomorú, a leány gondolta
Soha, senki nem hozott virágot
Még ajándék sem volt
 
Egy nap a leány
Elment a tengerpartra
Játszott a homokban
Ahogy a nap parázslott
 
Míg ott keresett
A leány ráakadt
Egy oly gyönyörű kagylóra,
Gyöngyösre és kerekre
 
A temetkezési vállalkozó leánya tovább keresett
Az édes, rózsaszínű orcájával és hosszú lenszőke hajával
Azokból a bájos kagylókból többet akart
És többet akart, és ráadásul volt egy terve...
 
A temetkezési vállalkozó leánya volt a legszépségesebb hajadon
Az édes, rózsaszínű orcájával és hosszú lenszőke hajával
Egy ajándék a sírra, amelyen nem volt név sehol
Egy ajándék a sírra, ezek a fényes kagylók
 
A temetkezési vállalkozó leánya ott hagyta őket
Az édes, rózsaszínű orcájával és hosszú lenszőke hajával
De bár ez oly' rég volt, a lány már elment
A kagylók még mindig ragyogtak
A sír nem volt egyedül...
A sír nem volt egyedül...
A sít nem volt egyedül...