2022.03.21.
Egy szerelem anatómiája
Kétszer láttalak azon az estén könnyekkel a szemeidbenMásodik alkalommal a verandámon álltunk,
Nézve az esőt, nézve az eget,
Épp arról beszéltél, hogy a világ milyen gyönyörű,
és hogy ezt mennyire csodálod,
Arra gondoltam, mennyire jó látni valakit,
aki ennyi érzelemmel beszél az életről,
Nem láttuk a csillagokat, de azt mondtad te így is látod őket,
Én mégsem voltam erre képes, de éreztem valami egészen mást.
El akarom mondani, mennyire elragadó voltál,
De te csak úgy is sípcsonton rúgnál,
Mert nem éltem át még ilyet,
Szóval ez miatt ledermedtem és kétségbe estem.
Nem akarok újra sebezhetővé válni.
Már túl vagyok ezeken a beszélgetéseken, csak azt szeretném tudni,
Hogy megcsókolsz vagy hagyjuk ezt az egészet.
Túl sok időt töltöttem, azon töprengve, hogy hová tartozom,
Mit sikerülhet, és mit ronthatok el,
Nem magától értetődő írni egy dalt,
Vagy csak hazudjak valamit, amit el is hiszel.
De ez több, mint amit kezelni tudnék. (4x)