Dalszöveg fordítások

Marcel Proust - La Madeleine 1 dalszöveg fordítás angol nyelvre


Translation

The madeleine 1


It had been many years already
that, from Combray,
anything that wasn't the drama of my going to bed
did not exist anymore,
when, one day in winter,
as I was coming home,
my mother, seeing I was cold,
offered me to take,
against my habit,
some tea.
 
I first declined,
but then, I don't know why, I changed my mind.
She made someone go and fetch
one of those pastries, small and soft, that are called 'Petites Madeleines',
which seem to have been molded
in the grooved valve of a scallop.
 
And soon, mechanically,
weary by the dreary day
and by the foreseeing of another one alike,
I brought to my lips one spoon of tea
where I had let a small piece of madeleine soften.
 
But then, in that very instant,
when the sip with mingled crumbles of the pastries touched my palate,
I shuddered,
with my awareness directed at the extraordinary that was happening inside me.
 
A delicious pleasure had invaded me,
isolated, without the concept of its cause.
 
It had made all vicissitudes of life become indifferent to me,
its disasters were harmful,
its transience chimerical,
in the same way that love proceeds,
filling me with a precious essence:
or, rather, that essence was not in me,
it was me.
I no longer felt mediocre, accidental, mortal.
 
Wherefrom did this powerful bliss come?
I sensed it had something to do with the taste of tea with pastry,
but that it was outreaching it infinitly,
it could not be of the same nature.
Where was it from?
What did it mean?
Where to apprehend it?
 
I drink a second sip
where I cannot find anything more than in the first one,
a third one which brings me even less than the second one.
It's about time for me to stop,
the virtue1 of the beverage seems to dissipate.
 
It is clear that the truth I am looking for
is not in it,
but in me.
It awoke her2,
but it doesn't know her,
and it can only repeat indefinitely,
with less and less strength,
this very testimony that I fail to interprete,
and that I want to be able to find anew,
in the drink, still available, later
for the final elucidation.
 
I put back the cup and direct towards my mind.
He3 is the one I shall find the truth from.
But how?
Great uncertainty,
Every time that the mind
Feels overwhelmed by himself

Az előadó további dalszöveg fordításait megtalálhatod a következő linken: Marcel Proust

Az oldalon található minden zeneszöveg magyar fordítás másként dalszöveg fordítás vagy lyrics fordítás csak személyes és oktatási célokra használható fel.

Minden dalszöveg tulajdon és szerzői joga a szerzőket vagy a szám tulajdonosait illeti.

További dalszöveg fordítások

2024.11.14.

Egyszer



Click to see the original lyrics (English)



Sok tekintetben hiányozni fognak nekik az elmúlt idők
Egyszer, egyszer
Fáj kimondani, de szeretném, hogy maradj
Néha, néha
Amikor fiatalok voltunk, ó, milyen jól éreztük magunkat
Mindig, mindig
Ígéretek -- megtörnek, mielőtt meghoznád őket
Néha, néha
 

Ó, az exem azt mondja, hiányzik belőlem a mélység
Megteszem hát, amit tudok
Azt mondod, mellettem akarsz állni
Kedvesem, neked elment az eszed
Látod, egyedül állunk, és együtt esünk szét
Ó, azt hiszem, rendben leszek
Dolgozom, hogy ne kelljen annyira próbálkoznom
A dolgok néha visszájukra fordulnak
Ó, egyszer
De nem fogok több időt pazarolni
 

Úgy próbálkozom
 

És most félelmeim hármasával jönnek elém
Úgyhogy én, néha
Azt mondom, 'Sors, barátom, a legfurcsább dolgokat mondod
Néha, azt hiszem'
 

Ó, az exem azt mondja, hiányzik belőlem a mélység
Azt mondom, megteszem hát, amit tudok
Azt mondod, mellettem akarsz állni
Kedvesem, neked elment az eszed
Látod, egyedül állunk, és együtt esünk szét
Ó, azt hiszem, rendben leszek
Dolgozom, hogy ne kelljen annyira próbálkoznom
A dolgok néha visszájukra fordulnak
Ó, egyszer
 

De nem fogok több időt pazarolni
 
2024.11.14.

Most A Felnőttek Beszélgetnek



Click to see the original lyrics (English)



Ők azt mondják, szofisztikáltak vagytok
Csak panaszkodnak, túlképzett
Te kimondod mindazokat a szavakat, amikről álmodom
Ismételd utánam
Ismételd utánam
 

Ők minket hibáztatnak, keresztre feszítenek majd és megszégyenítenek
Nem tehetünk róla, ha gondot jelentünk
Annyira próbáljuk megragadni figyelmedet
Felmászva faladon
Felmászva faladon
 

Ne menj oda, mert sose jössz vissza
Tudom, hogy én jutok eszembe, ha rá gondolsz
De aztán nincs értelme, amikor úgy próbálkozol,
Hogy a helyes dolgot tedd, de jutalom nélkül
És aztán csináltál valami rosszat, és azt mondtad, csodás volt
És most nem tudod, hogy panaszkodhattál valaha
Mert össze vagy zavarodva, hiszen azt akarod, hogy megtegyem
De aztán azt akarod, hogy úgy csináljam, mint te
 

A liftre vártál
Kimondtad mindazokat a szavakat, amikről álmodom
Nincs több kérés, kérdés, vagy kifogás
Az információ itt van -- itt és mindenhol
 

Ne menj oda, mert sose jössz vissza
Tudom, hogy én jutok eszembe, ha rá gondolsz
De aztán nincs értelme, amikor úgy próbálkozol,
Hogy a helyes dolgot tedd, de jutalom nélkül
És aztán csináltál valami rosszat, és azt mondtad, csodás volt
És most nem tudod, hogy panaszkodhattál valaha
Mert össze vagy zavarodva, hiszen azt akarod, hogy megtegyem
De aztán azt akarod, hogy úgy csináljam, mint te, de
 

Én nem, én nem akarok semmit
Tudom, hogy nem, nem a te hibád
Én nem akarok senkit
Úgy, ahogy én nem neked való
 

Részvényesek
Ugyanaz a szar, másik életben
Valamikor el fogom találni
Talán nem ma éjjel
Talán nem ma éjjel
Talán nem ma éjjel
Talán nem ma éjjel
Talán nem ma éjjel
 
2024.11.13.

City of Prayer





The red evening sun sun sets in the city of Jasher
Into far off Japan, 105,000 kilometres away
They won't take coins, I can't drink
The readings of the Quran echo around the HAKARUUKU* square
 

The sun's light spills across the boundless sky
Children ride on donkeys' backs, reaching out their hands to receive Baksheesh**
Friday is a holiday, I can't drink
People kneel in prayer at the sparkling alabaster mosque
 

The white morning sun rises in the city of Jasher
As children dig up stones and people sell camels
On the street, both people and animals often die
The readings of the Quran echo around the HAKARUUKU square
 


2024.11.13.

Leaving on April 26th





I'm leaving April 26th
Water, milk
'I'm scared of giving birth' the pregnant woman says
Hundreds of millions of curies
 

I'm leaving April 26th
Water, milk
The blue Gaia destroys itself
Come on, stop already!