A keresés eredménye oldal 29

Áldott legyen a neved

Áldott legyen a Neved, a földön, ami termékeny
Ahol a bőség patakjaid csörgedeznek
Áldott legyen a neved
És áldott legyen a neved, mikor megtalálnak a sivatagban
Bár a vadonon sétálok keresztül
Áldott legyen a neved
 
Miden áldás, amit kiöntesz, én dicséretbe fordítom vissza
És mikor bekerít sötétség, Uram
Akkor is maradni fogok
 
Áldott legyen a neved, Uram
Áldott legyen a neved
Áldott legyen a neved, Uram
Áldott legyen a neved
 
Áldott legyen a neved, mikor a Nap lesüt rám
Mikor a világok a helyükön vannak
Áldott legyen a neved
Áldott legyen a neved, a szenvedéssel jelölt úton
Bár fájdalom van a felajánlásban
Áldott legyen a neved
 
Te adsz és elveszel
Te adsz és elveszel
A szívem a maradást fogja választani
Uram, áldott legyen a neved
 

Tetoválás

Mmm yeah újra megégetsz,
nem akarom tudni, hogy merre jártál.
Mmm én, én voltam a legjobb barátod,
tudod, hogy úgy bánok majd veled mint velük?
 
És tudom oh, oh
 
A bőröm alatt vagy,
végigszaladsz a vérkeringésemben,
ezek a sebek annak a jelei, hogy szerettél.
Azt hiszem, hogy hagynod kellett egy tetoválást
a bőrömön.
Végigszaladsz a vérkeringésemben,
ezek a sebek annak a jelei, hogy szerettél.
Azt hiszem, hogy hagynod kellett egy tetoválást,
mely emlékeztet engem.
 
Egy tetoválás, mely emlékeztet engem. (x2)
 
Bocsánatok azért amilyen voltam,
nem tudlak lemosni a bőrömről, nem,
nem tudok nélküled élni.
 
Mmm, a könnyek és a szemeim majd megszáradnak,
de én nem,
hisz égek mint az izzó a villanykörtében,
ez lehet a módja annak ahogy velem játszottál.
 
És tudom oh, oh
 
A bőröm alatt vagy,
végigszaladsz a vérkeringésemben,
ezek a sebek annak a jelei, hogy szerettél.
Azt hiszem, hogy hagynod kellett egy tetoválást
a bőrömön.
Végigszaladsz a vérkeringésemben,
ezek a sebek annak a jelei, hogy szerettél.
Azt hiszem, hogy hagynod kellett egy tetoválást,
mely emlékeztet engem.
 
Egy tetoválás, mely emlékeztet engem. (x2)
 
Látod, ezek a sebek összevérezik a kis, fehér ruhámat,
dobogó szívek most hangosan kiáltják.
 
A bőröm alatt vagy,
végigszaladsz a vérkeringésemben,
ezek a sebek annak a jelei, hogy szerettél.
Azt hiszem, hogy hagynod kellett egy tetoválást
a bőrömön.
Végigszaladsz a vérkeringésemben,
ezek a sebek annak a jelei, hogy szerettél.
Azt hiszem, hogy hagynod kellett egy tetoválást,
mely emlékeztet engem.
 
Egy tetoválás, mely emlékeztet engem. (x2)
 
A bőröm alatt,
végigszalad a vérkeringésemben,
ezek a sebek annak a jelei, hogy szerettél.
Azt hiszem, hogy hagynod kellett egy tetoválást,
mely emlékeztet engem.
 
HU: Ezen a webhelyen minden fordítás szerzői jogvédelem alatt áll. A szövegek másolása és publikálása egy másik weboldalon, vagy egyéb médián nem engedélyezett a szerző írásos engedélye nélkül, még forrásmegjelölés esetén sem. Tehát ha szeretnéd máshol is publikálni a fordításaimat, kérlek kérj előtte engedélyt.

EN: All translations in this website are protected by copyright law. Copying and publishing on other websites or in other media, even with the source link, is not allowed without a written permission of the author. So, if you want to republish my translations in other sites, please ask me before doing that.

Csata Hegek

A seb begyógyul, de sosem gyógyul be igazán
Azért, mert háborúzol a szerelemmel
Háborúzol a szerelemmel, igen
 
Ezek a csata hegek, nem úgy néznek ki, mintha eltűnnének
Nem úgy néznek ki, mintha valaha is elmennének
Sosem fognak megváltozni
Ezek a csata--
 
Soha nem hagytam, hogy egy seb elrontson engem
De úgy érzem mintha a romok udvarolnának nekem
Nyílások amik sosem zárulnak be egy lövöldözés során Ámortól
Hülyén érzem magam, mert tudom, hogy már nincs többé te és én
De amikor próbálsz sikert elérni
Próbáltál bólintani, és tudod hogy tudnod kéne
Hogy el kell engedned, de félsz az ismeretlentől
Egy másik szeretőt fogni erősen visszaküld a zónába
És nincs Tom Hanks, hogy hazahozzon
Egy szerető, nem egy harcos, a fronton egy költeménnyel
Próbálsz írni magadnak egy puskát
Talán élesíteni egy dalt
Hogy harcolj a tankokkal és drónokkal akik miatt egyedül vagy
 
Bárcsak sosem néztem volna oda, bárcsak sosem érintettelek volna
Bárcsak ne szeretnélek ennyire
Mert csak én próbálom magunkat összetartani
Amikor minden jel azt mondja, hogy felejtsem el
Bárcsak ne te lettél volna a legjobb, a legjobbam ami volt
Bárcsak a jó súlyosabb lenne a rossznál
Mert sosem lesz vége, amíg azt nem mondod, hogy vége
 
Ezek a csata hegek, nem úgy néznek ki, mintha eltűnnének
Nem úgy néznek ki, mintha valaha is elmennének
Sosem fognak megváltozni
Ezek a csata--
 
(Akkor csak menj el!)
Nem kellett volna, de kimondtad
(És remélem sosem jössz vissza!)
Nem kellett volna megtörténnie, de te hagytad
Most már a földön kiáltod, hogy 'Doki!'
Az egyetlen dolog, ami jön, az a poszttraumatikus stressz
Pajzsok, test páncélok és mellények
Nem működnek helyesen, ezért vagy egy fájdalommal teli szekrényben
Az ellenség belül, és a tűz a barátaidtól
A legjobb megoldás az valószínűleg az, hogy hagyd őt nyerni
 
Bárcsak ne éreznék, bárcsak nem tudnék szeretni
Bárcsak abba tudnám hagyni, mert nagyon fáj
És csak én próbálom magunkat összetartani
Amikor minden jel azt mondja, hogy felejtsem el
Bárcsak ne te lettél volna a legjobb, a legjobbam ami volt
Bárcsak a jó súlyosabb lenne a rossznál
Mert sosem lesz vége, amíg azt nem mondod, hogy vége
 
Ezek a csata hegek, nem úgy néznek ki, mintha eltűnnének
Nem úgy néznek ki, mintha valaha is elmennének
Sosem fognak megváltozni
Ezek a csata--
 
Bárcsak ne éreznék, bárcsak nem tudnék szeretni
Bárcsak abba tudnám hagyni, mert nagyon fáj
És csak én próbálom magunkat összetartani
Amikor minden jel azt mondja, hogy felejtsem el
Bárcsak ne te lettél volna a legjobb, a legjobbam ami volt
Bárcsak a jó súlyosabb lenne a rossznál
Mert sosem lesz vége, amíg azt nem mondod, hogy vége
 
Mert feltüzeltél
Sosem éreztem ennyire elevennek magamat, igen
 
Reméled, hogy a seb begyógyul, de sosem gyógyul be igazán
Azért, mert háborúzol a szerelemmel
 
És már a töréspontnál vagyok
És lehetetlen lerázni
 
Látod, remélted hogy a seb begyógyul, de sosem gyógyul be igazán
Azért, mert háborúzol a szerelemmel
Reméled, hogy a seb begyógyul, de sosem gyógyul be igazán
Azért, mert háborúzol a szerelemmel
 
Ezek a csata hegek, nem úgy néznek ki, mintha eltűnnének
Nem úgy néznek ki, mintha valaha is elmennének
Sosem fognak megváltozni
Ezek a csata--
 
Ezek a csata hegek, nem úgy néznek ki, mintha eltűnnének
Nem úgy néznek ki, mintha valaha is elmennének
Sosem fognak megváltozni
Ezek a csata--...
 

Lonc

„Kelj fel, kelj fel,”
Mondta a harmat,
Ahogy hullik rám a tavaszi levélről.
 
A nyári szél sóhajtva panaszolja a
lelkek mélyén jól elrejtett titkokat
 
Liget erdők, kőris völgyek, őszi partok,
A téli hold a tengerbe süllyedt.
 
Elalvás előtt egy pillantás a csillagos égre,
Egy szippantás a gyönyörű lonc illatából,
„Jó éjszakát, jó éjszakát.”