A keresés eredménye

You don't love me

If it is day,
If it is night
I do not know.
If it is hot,
If it is cold
I don't even realize.
For me everything
It's the same
Since you
 
You do not love me,
You do not love me
And everything I did for you
Now you forget it.
You do not love me,
You do not love me
And everything I did for you
Now you forget it.
You do not love me.
 
(Everything from the beginning)
 
You do not love me,
You do not love me
And everything I did for you
Now you forget it.
You do not love me,
You do not love me
And everything I did for you
Now you forget it.
You do not love me.
 

Give me a sign

I'm expecting a knock on the door
An open light through the window
Stay in touch please!
I'm trapped like a wild animal inside a cage
And my heart is like a tangled ball of yarn
Stay in touch please!
 
Give me a sign, I can't take it anymore
Give me a sign so I can come
Give me a sign, I can't take it anymore
Give me a sign , I love you
 
I'm waiting for a sign of yours
(I'm waiting for) A voice because I'm dying all alone
Stay in touch please!
I'm walking in a dessert of pain
Screaming 'I love you' day and night
Stay in touch please!
 
Give me a sign, I can't take it anymore
Give me a sign so I can come
Give me a sign, I can't take it anymore
Give me a sign , I love you (x3)
 

Most, hogy szükségem van Rád

Ez az éjjel aligha múlhatna el
Szemeim majd lecsukódnak, de aludni hogyan is tudnék így?
Hisz minden éjjelen Miattad maradtam fenn,
Mint ahogy ma éjjel is, hisz csak Rád gondolok és emlékezem, megint
Mindarra, amit egykoron mondtál nekem
A közös pillanatainkra is visszaemlékezem
S mitöbb, ha már az emlékezésnél jártam,
Hogy mennyire akarom, hogy itten legyél, nálam!
 
Most, hogy szükségem volna Rád
Persze, pont most nem vagy itt velem!
Pedig beszélni akarnék, most az egyszer, bátran,
De kinek is mondhatnám el, milyen nagy ez a teher,
így hát csak az ital lehet az egyetne társam,
Hadd égjen el vele minden emlék és gondolat,
Hátha így nem őrülök meg teljesen, most, hogy már tisztábban láttam,
hogy minden csak fájdalom, ha az ember a saját vesztébe rohan,
S bizony sajnálom, hogy egykor szerettelek,
de azt is, hogy még mindig szeretlek Tégedet!
 
Ez az átkozott éjszaka nem múlhat el soha
Szemeim már majd lecsukódnak, de egy percig sem alhatom tovább
A magány útvesztőiben bolyongok, ó, én ostoba,
mert újra és újra követem az emlékek hosszú sorát
Újra és újra Te tűnsz elő bennem,
s folyton csak - hogy merre lehetsz??? csakis azt keresem,
de a percek csupán szörnyű lassúsággal telnek,
s talán nem is mehet tovább így, hogy nem vagyok Melletted!