A keresés eredménye oldal 8

Álmatlanság

Mélyen, a gyengéd éjszaka ölén
Mikor a fényt keresem
Felveszem a tollam és írni kezdek
Küzdök, harcolok a sötét erőkkel
A tiszta holdfényben
Félelem nélkül.... álmatlanság
Nem tudok aludni
 
Régebben aggódtam, azt hittem, megőrülök a sietségben
Stresszelni, fölös rumlit csinálni a sötétségben
Nincs áram, valami van rajtam, kellemetlen
Álmatlanság, kérlek eressz el, és hadd álmodjak arról, ahogy
Szeretkezünk a csajommal a pusztán
Beleharapok a combjaiba
De nem ereszt, nincs nyugalom
Csak forgolódok szünet nélkül
Mint egy átok, kinyitom a szemem és felkelek, mint az élesztő
Már eltelt néhány hét
Mióta utoljára aludtam, még mindig altatókat szedek
De most ébren tartom magamat
Mélyebb nyugalom, azon az éjszakán gyertyafény mellett írok
Betekintek az alapmozgásba, uh
Szóval mikor sötét van, ez az álmatlanságtól szenvedő ember egy eredeti módszert alkalmaz
A természetemben rejlő szörnyet szüntelen támadom
Nem alszom
Nem tudok aludni
 
Nem tudok aludni
Nem tudok aludni
Szükségem van az alvásra, habár nem tudok aludni
Szükségem van az alvásra, habár nem tudok aludni
 

Áldott legyen a neved

Áldott legyen a Neved, a földön, ami termékeny
Ahol a bőség patakjaid csörgedeznek
Áldott legyen a neved
És áldott legyen a neved, mikor megtalálnak a sivatagban
Bár a vadonon sétálok keresztül
Áldott legyen a neved
 
Miden áldás, amit kiöntesz, én dicséretbe fordítom vissza
És mikor bekerít sötétség, Uram
Akkor is maradni fogok
 
Áldott legyen a neved, Uram
Áldott legyen a neved
Áldott legyen a neved, Uram
Áldott legyen a neved
 
Áldott legyen a neved, mikor a Nap lesüt rám
Mikor a világok a helyükön vannak
Áldott legyen a neved
Áldott legyen a neved, a szenvedéssel jelölt úton
Bár fájdalom van a felajánlásban
Áldott legyen a neved
 
Te adsz és elveszel
Te adsz és elveszel
A szívem a maradást fogja választani
Uram, áldott legyen a neved
 

Reménytelen

A szélén állok saját magammal
Mikor jöttem rá, hogy elvesztem?
Minden mozdulat, amit teszek, csak egy kicsit közelebb hoz
Csak remélem, hogy ennek nemsokára vége lesz
 
Mint egy árnyék, nézem a falat
Végtelen rémület, reménytelen éjszakák
Az üres kereteit bámulom
Annak, akivé egyszer váltam
 
Csupán egy lépés a szabadságtól
Mikor történt ez velem?
Túl messzire mentem, hogy legyen esélyem
Mondd el, hogyan fog végződni ez
 
A szélén állok saját magammal
Mikor tett ez ilyen fordulatot?
Minden, amit építek, lassan darabokra hullik
Van remény? Vagy semmi, csak illúziók?
 
A szélén állok saját magammal
Mikor sétáltam el az álmaimtól?
A kezdetektől fogva összetörtem az álmaimat
Egy üres lélek vándorol körbe
Üres az összes sebétől
 
Az üres kereteit bámulom
Annak, akivé egyszer váltam
Túl messzire mentem, hogy legyen esélyem
Mondd el, hogyan fog végződni ez
 

Hálószoba ablak

Ahogyan kinézek a hálószobám ablakán,
látom mindazt a káoszt, mely engem hív.
A szél csak süvít, akármerre megyek,
mindez túl sok már nekem.
 
Ez a teljes üresség, melyet megosztok,
sosem akkor jön, amikor én akarom.
Akármi lehetek, megbocsájtottam
magamnak és neked, magamnak és neked.
 
Mindazt az időt, melyet azzal töltöttem hogy megakarjam tudni,
most, hogy megláttam, egyedül elmenni akarok.
 
Ahogyan kinézek a hálószobám ablakán,
ez mind igaz, vagy csak képzelet?
Elvesztettem a kapcsolatot azzal, ami emberré tett.
Elvesztettem a kapcsolatot a realitással.
Mindez túl sok nekem,
túl sok nekem.
 
HU: Ezen a webhelyen minden fordítás szerzői jogvédelem alatt áll. A szövegek másolása és publikálása egy másik weboldalon, vagy egyéb médián nem engedélyezett a szerző írásos engedélye nélkül, még forrásmegjelölés esetén sem. Tehát ha szeretnéd máshol is publikálni a fordításaimat, kérlek kérj előtte engedélyt.

EN: All translations in this website are protected by copyright law. Copying and publishing on other websites or in other media, even with the source link, is not allowed without a written permission of the author. So, if you want to republish my translations in other sites, please ask me before doing that.

Szívtelen

Keresztek a távolban, harangok sebesen zúgnak
Szívtelenül a menedékünkben az idő majd eltelik
Te adnál nekünk egy esélyt?
Te képes lennél adni nekünk egy esélyt?
 
Kérdezd azokat, akik egyedül vannak, tele megbánással
Szívtelen a válaszod, az idő majd eltelik
Nem voltál képes adni nekünk egy esélyt
Nem voltál képes adni nekünk egy esélyt
 
Fogd meg a kezem
Bizakodón követjük a lábnyomainkat
Árnyképekben
Nem találunk megkönnyebbülést
 
Oly sokszor harcoltam magammal
Ami egykor voltam, már nem az, amit most akarok
Próbálhatunk tagadni akár naphosszat is
 
Az áldottak szeretik azt a szerelmet, amire szükségem van
A szívtelenek pedig dobpergés közepette véreznek
 
Az áldottak szeretik azt a szerelmet, amire szükségem van
A szívtelenek pedig dobpergés közepette véreznek
 
Fogd meg a kezem
Bizakodón követjük a lábnyomainkat
Árnyképekben
Nem találunk megkönnyebbülést
 

Halhatatlan Dal

Hadd legyek szíved dobogása
Legyek a háború és szerelmed dobja
Engedj elbújni karjaidban
Legyél a ketrecem, kulcsom, záram
 
Csontjaink ütközzenek össze
Amíg súlyként lehull szemünkből a fény
Amikor álmunk kigyullad
Eltűnik tüzükben
 
Legyél a halhatatlan dalom
Töltsd meg éhező torkom
 
Lélegezd magadba életem
Mert megfulladok árnyékodban
Mint só a tengerben
Ha a holnap a félelmem
Emléked harcol ereimben
 
Hadd legyek szíved dobogása
Legyek a háború és szerelmed dobja
Engedj elbújni karjaidban
Legyél a ketrecem, kulcsom, záram
 
Csontjaink ütközzenek össze
Súlyként hullik szemünkről a fény
Amikor álmainkban elégünk
Eltűnik a tüzükben
 
Legyél a tiszta egem
Töltsd meg vad szemeim
 
Lélegezd magadba életem
Mert megfulladok árnyékodban
Mint só a tengerben
Ha a holnap a félelmem
Emléked harcol ereimben
 
Mert megfulladok árnyékodban
Mint só a tengerben
Ha a holnap a félelmem
Emléked harcol ereimben
 
Lélegezd magadba életem
Mert megfulladok árnyékodban
Mint só a tengerben
Ha a holnap a félelmem
Emléked harcol ereimben
 
Mert megfulladok árnyékodban
Mint só a tengerben
Ha a holnap a félelmem
Emléked harcol ereimben
 

Hontalan

Ebben a házban ahol felnőttem,
kényelmes székekkel és törött csészekkel,
az emlékek a padlásig halmozódtak.
Vajon elárulják mit érzek?
 
Kívül-belül ismerem ezt a házat,
de három madárka repked a bőrömön.1
Álomra hajtom a fejem a sötétben,
ahogyan tettem számos éjszakán is ezelőtt.
 
Az ágyban melyben fekszem
hontalan vagyok.
Ez a ház az, melyet a legjobban ismerek,
de hontalan vagyok.
 
Az étvágyam nő,
nem fog szabadon engedni
és csak égeti a mellkasom.
Hontalan vagyok.
 
Súylos léptek a fapadlón,
belépnek szobám törött ajtaján.
Próbálom magam mögött hagyni ezt a napot,
de a béke sosem fog megtalálni.
 
Az ágyban melyben fekszem
hontalan vagyok.
Ez a ház az, melyet a legjobban ismerek,
de hontalan vagyok.
 
Az étvágyam nő,
nem fog szabadon engedni
és csak égeti a mellkasom.
Hontalan vagyok.
 
Van egy hely, melyet a magaménak mondhatok,
oda megyek, ameddig az éjszaka el nem hagy.
Körbeutazom az elmém, és a szívembe hatolok,
senki sem tudja mikor megyek olyan messze.
 
Az ágyban melyben fekszem
hontalan vagyok.
Ez a ház az, melyet a legjobban ismerek,
de hontalan vagyok.
 
Az étvágyam nő,
nem fog szabadon engedni
és csak égeti a mellkasom.
Hontalan vagyok.
 

• 1. Utalás az énekesnő egyik tetoválására.

HU: Ezen a webhelyen minden fordítás szerzői jogvédelem alatt áll. A szövegek másolása és publikálása egy másik weboldalon, vagy egyéb médián nem engedélyezett a szerző írásos engedélye nélkül, még forrásmegjelölés esetén sem. Tehát ha szeretnéd máshol is publikálni a fordításaimat, kérlek kérj előtte engedélyt.

EN: All translations in this website are protected by copyright law. Copying and publishing on other websites or in other media, even with the source link, is not allowed without a written permission of the author. So, if you want to republish my translations in other sites, please ask me before doing that.

Isten áldja Amerikát - és benne az összes gyönyörű nőt

Fogadj el így, ahogy vagyok
Birkózz meg, baby, velem
Csak te menthetsz meg ma este
Nincs hová futnunk
Hová elbújnunk
Beengedtél, ne hagy kint
Vagy ne hagyj cserben
 
Még ha egyedül vagyok, sem vagyok magányos
A legédesebb dallamokat hallom
(Legédesebb dallamok)
A város menekvésének tüzében
Úgy hangzanak, mintha elszabadultak volna
(Ez éneklésre késztetett)
 
Isten áldja Amerikát
És benne az összes gyönyörű nőt
Isten áldja Amerikát
És benne az összes gyönyörű nőt
Álljatok büszkén és erősen
Mint a Szabadság-szobor, egész éjjel ragyogva
Isten áldja Amerikát
 
Fogadj el így, ahogy vagyok
Ne láss annak, ami nem vagyok
Csak te hallhatsz ma este
Őrizd tovább a fényed, babe
Lehet, hogy kint állok majd
Beengedtél, ne hagyj kint
Vagy ne hagyj cserben
 
Még ha egyedül is sétálok, nem aggódom
Érzem a karjaidat körülöttem
(A karjaidat körülöttem)
A levegőben a város utcáin
Olyan, mintha szabad lennék
(Ez elgondolkodtatott)
 
Isten áldja Amerikát
És benne az összes gyönyörű nőt
Isten áldja Amerikát
És benne az összes gyönyörű nőt
Álljatok büszkén és erősen
Mint a Szabadság-szobor, egész éjjel ragyogva
Isten áldja Amerikát
(Legédesebb dallamok)
 
Mindenki az élete mentén fog sétálni
Szóval jobban teszed, ha elhiszed, hogy senki nem tudja azt éreztetni velem, hogy magányos vagyok
Mert hallom (a legédesebb dallamokat)
Mindenki a saját beszédét fogja beszélni az életével az oldalamon
Szóval tudom, hogy soha, soha nem fogom magányosnak érezni magam
Nem félek (ez elgondolkodtatott, igen)
 
Isten áldja Amerikát
(Mindenki a saját beszédét fogja beszélni az életével az oldalamon)
(Szóval tudom, hogy soha, soha nem fogom magányosnak érezni magam, nem félek)
És benne az összes gyönyörű nőt
Isten áldja Amerikát
(Mindenki a saját beszédét fogja beszélni az életével az oldalamon)
(Szóval tudom, hogy soha, soha nem fogom magányosnak érezni magam, nem félek)
És benne az összes gyönyörű embert
Álljanak büszkén és erősen
Mint a Szabadság-szobor, egész éjjel ragyogva
Isten áldja Amerikát
 
És benne az összes gyönyörű embert
És Benne az összes gyönyörű embert
 
Ha valami pontatlanságot észleltek, üzenetben vagy kommentben jelezzétek! :)