A keresés eredménye

Milyen messzire jutottunk

Helló
Helló
Helló
 
Felébredek a világvége kezdetén
De olyan, mintha ez is csak egy reggel lenne a sok közül
Azon tűnődöm, mit fog jelenteni az életem, ha már elmúlt
A kocsik csigalassúsággal haladnak
S elkezdem figyelni az utasokat, akik búcsút intenek
Meg tudná mondani valaki, mi olyan érdekes bennem?
 
Azt hiszem, porrá fog égni a világ
Azt hiszem, észre kellene vennünk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
Azt hiszem, minden a végéhez közeledik
Azt hiszem, bele kellene gondolnunk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
 
Azt hiszem, 10 óra van, de már ebben sem vagyok biztos
Nem emlékszem, törődtem-e volna akár csak egy órát is ezzel
Zokogni kezdtem, és nem bírtam abbahagyni
Rohanni kezdtem, de nincs hová menekülnöm
Leültem a járdára, s vetettem egy pillantást magamra
Azt mondtam: „Hová mész haver? A világ a pokolba tart.”
Köszönj el, már ha van kitől elköszönnöd
 
Azt hiszem, porrá fog égni a világ
Azt hiszem, észre kellene vennünk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
 
Igen, azt hiszem, minden a végéhez közeledik
Azt hiszem, bele kellene gondolnunk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
 
Vége, vége, mindennek vége
Nincs senki az utcákon és nincs senki otthon
Jó volt, mindig jó volt
De most nekem is és neked is végünk van
Igen, vége, vége, mindennek vége
Nincs senki az utcákon és nincs senki otthon
Jó volt, mindig jó volt
De most nekem is és neked is végünk van
 
Azt hiszem, porrá fog égni a világ
Azt hiszem, észre kellene vennünk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
Igen, azt hiszem, minden a végéhez közeledik
Azt hiszem, bele kellene gondolnunk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
Nézd, hová jutottunk
 

Hajnali 3 óra

Azt mondja, hideg van odakint, és a kezembe nyomja az esőkabátomat
Mindig az ilyen dolgok miatt aggodalmaskodik
Azt mondja, mindennek vége lesz, és lehet, hogy ez részben az én hibám
És csak akkor alszik, amikor esik az eső
És kiabál, megfeszülnek a hangszálai
 
[Kórus]
És így szól: „Kicsim”
Hajnali 3 óra van, és magányos vagyok
Amikor azt mondja „kicsim”
Nem tehetek róla, de mindig megrémülök tőle
De az eső talán elmossa majd ezt a rémületet, én hiszek benne
 
Minden megvan benne, Istenem, ez jobb a semminél
És a színes kis világában elhiszi, hogy tényleg minden megvan benne
Esküszik rá, hogy a hold már nincs olyan magasan, mint régen
És csak akkor alszik, amikor esik az eső
És kiabál, megfeszülnek a hangszálai
 
[Kórus]
 
Hisz benne, hogy a világ még ma is abból áll, mint régen
És a falióra már napok óta a 3-as számnál ragadt
Azt gondolja, a boldogság olyan, mint az ajtajában fekvő lábtörlő
De odakinn elállt az eső
 
[Kórus]
 

Való Világ

Azon tűnődöm, milyen lehet esőcsinálónak lenni
Tűnődöm, milyen érzés lehet tudni, hogy én csinálom az esőt
Dobozokban tárolnám, kis sárga címkékkel az oldalukon
És eljöhetsz megnézni őket, ha majd
Végeztem
Ha majd végeztem
 
Azon tűnődöm, milyen lehet szuperhősnek lenni
Tűnődöm, vajon hová mennék, ha körberepülhetném a várost
Elrepülnék más bolygókra és a magasba a sárga Naphoz
Fogadok, hogy a barátaim le lesznek nyűgözve
Le lesznek nyűgözve
 
Igen! Fenn a magasban, mit remélsz, mit fogsz ott találni?
Ha valaki más lennék, vajon mindez porrá hullana?
Különös, hol voltál akkor, amikor belevágtunk ebbe az egészbe?
Azt kívánom, bár ne szivatna ennyit a való világ
És te
És te
És én
 
Azon tűnődöm, milyen lehet nagymenőnek lenni
Tűnődöm, vajon mit tennék, ha mind engedelmeskednének nekem
Kiadnék egy parancsot, „Kapjátok el őket!”
Ne akard, hogy felemeljem
A hangom!
A hangom
 
Igen! Fenn a magasban, mit remélsz, mit fogsz ott találni?
Ha valaki más lennék, vajon mindez porrá hullana?
Különös, hol voltál akkor, amikor belevágtunk ebbe az egészbe?
Azt kívánom, bár ne szivatna ennyit a való világ
 
Kérlek, ne változz meg, kérlek, ne törj meg
Te vagy az egyetlen, aki még normálisnak tűnik
Kérlek, ne változz semmit, főleg értem ne
Hozzád
És te
Hozzám
Igen
 
Igen! Fenn a magasban, mit remélsz, mit fogsz ott találni?
Ha valaki más lennék, vajon mindez porrá hullana?
Különös, hol voltál akkor, amikor belevágtunk ebbe az egészbe?
Azt kívánom, bár ne szivatna ennyit a való világ
Azt kívánom, bár ne szivatna ennyit a való világ
Azt kívánom, bár ne szivatna ennyit a való világ
És te
És én
 

Annyira kegyetlen

Én Is-is-ismerek egy lányt
Aki mindig megszerzi magának, amit akar
Mert gyönyörű
De angyal létére, ő egy katasztrofális nőszemély
Aki elvakít
De ezt cseppet sem bánod
 
Mert ő egy városi, izgő-mozgó, mindenre elszánt lány
Egy makacs, negédes, telhetetlen lány
 
Rávesz, hogy elvidd őt a klubba, de aztán a barátaival távozik
Szeret későig maradni a partikon, mert a bulinak sosincs vége
Az összes ruhája a padlón hever, az összes lemezed meg van karcolva
Olyan, mint egy odafelé szóló jegy, mert sosem tér vissza
 
Igen, akarod őt
De annyira kegyetlen
(Sosem fogod elengedni, miért nem engeded el?)
Igen, akarod őt
De annyira kegyetlen
(Sosem fogod elengedni, miért nem engeded el?)
 
Tudod jól, hogy ha nem fogod be a szád
Az őrületbe fog kergetni
Jobb, ha felkötöd a gatyádat
Mert megint padlóra fog küldeni
Igen, jobb, ha megteszed, jobban jársz
 
Mert ő egy városi, izgő-mozgó, mindenre elszánt lány
Egy makacs, negédes, telhetetlen lány
 
Pokoli humorérzéke van, el sem hiszem, amit mond
Bacardit iszik reggel, míg a fejébe nem száll
Csak át akarod ölelni, de nem hagyja magát
Nem bírja elviselni, ha nem vághat vissza
 
Igen, akarod őt
De annyira kegyetlen
(Sosem fogod elengedni, miért nem engeded el?)
Igen, akarod őt
De annyira kegyetlen
(Sosem fogod elengedni, miért nem engeded el?)
 
Időnként teljesen megőrjít
Kést döf a hátadba, aztán úgy szólít „édesem”
Őrült
 
Rávesz, hogy elvidd őt a klubba, de aztán a barátaival távozik
Szeret későig maradni a partikon, mert a bulinak sosincs vége
Az összes ruhája a padlón hever, az összes lemezed meg van karcolva
Olyan, mint egy odafelé szóló jegy, mert sosem tér vissza
 
Igen, akarod őt
De annyira kegyetlen
(Sosem fogod elengedni, miért nem engeded el?)
Igen, akarod őt
De annyira kegyetlen
(Sosem fogod elengedni, miért nem engeded el?)
Igen, akarod őt
Igen, akarod őt
Igen, én tudom, hogy akarod őt, de annyira kegyetlen
(Sosem fogod elengedni, miért nem engeded el?)