A keresés eredménye

Rózsákon alszom

Click to see the original lyrics (French)
Túl nagy a zaj
Túl sok éjszakán át gondolkozni
Mikor a távollét keringőzik
Ebben a bálban
 
A csönded egy fájó felkiáltás
 
Azt hiszem
Az arcod az árnyban
Emlékek ivódnak be
Végezz ki
 
Rózsákon alszom
Mik keresztemet jelölik
A fájdalom szükséges
De nem merlek
Hiányolni téged
Az éjszakáimon
Az esőben
A nevetésben
Életem legrosszabb
Pillanatában
 
Túl nagy a zaj
Az én ingadozó elmémnek
Kivéreztetett álmaimról
Vicces tánc
 
Az emlékezet a szenvedés kútja
 
Tiltott tested
Felett
Lelógó szerelmem
Leng
 
Rózsákon alszom
Mik keresztemet jelölik
A fájdalom szükséges
De nem merem
Megérinteni a nélküled
Kivirágzott dolgokat
Oh! Rózsám
Ne fakulj
Hiányzol
Az éjszakáimon
Az esőben
A nevetésben
Életem legrosszabb
Pillanatában
 
Gyűlölöm a rózsákat
Épp annyira, mint a zokogásom
Az élet kell
Újra hiszek
Elhunyt álmaimban
Újra lázban
Akarok égni
A rózsák
Illatában
 

Aludj, angyalom

Click to see the original lyrics (French)
A mosoly, mi felragyog
A ködös tekintet
És táncra perdülsz az égen
 
Megnyugtatsz, hazudsz nekem
Azután finoman
A legszebb álomba merülsz
 
Aludj, angyalom
Az örökkévaló őszinteségben
Aludj, angyalom
Az ég az otthonod
Szállj, angyalom
Az élet enyhébb máshol
 
Aludj, aludj, aludj, angyalom, aludj
A harangok az Angelust kongatják
Szállj, szállj, szállj
Gyermekkorom múlik el
Az én álmaim sérülnek meg
 
Kötéltáncos vagyok
A ködben lebegve
A lépteid fonalán megyek végig
 
Tántorgok, bukdácsolok
És elmerülök a habban
Napok, amik rólad mesélnek
 
Aludj, angyalom
Az örökkévaló őszinteségben
Aludj, angyalom
Az ég az otthonod
Szállj, angyalom
Az idő gyógyítja a fájdalmat
 

Éljünk is a halálig

Távozunk,
Mégse tudjuk
Az emlékek nyughelyét.
Életünk egyetlen sóhajjal foszlik szét.
 
Könnyeink,
Félelmeink
Nem számítanak többé.
Mégis vágyaink szálaiba kapaszkodunk,
Melyeket tegnap még
Szüntelenül átkoztunk.
 
Refrén:
Ha meg kell halni,
Éljünk is a halálig!
Megőrzünk mindent, hogy feláldozzunk mindent.
 
Ha meg kell halni,
Sírkövünkre akarom vésni,
Hogy kettőnk kacaja
Végül becsapta
A halált és az időt.
 
Úgy kapaszkodunk,
Úgy ragaszkodunk
Az élethez, akár egy úrnőhöz.
Őrülten égetve fel egy simításáért mindent.
 
Felkínálja majd magát,
Nem kap más választást!
 
[Refrén]
 
Újra látjuk egymást, újra látjuk egymást
Ott, hol semmi se számít többé már.
Egyszer megértjük, honnan is érkeztünk.
 
[Refrén]
 

Áldott

Áldott, aki jön az Úr nevében,
Áldott, aki jön, aki jön,
Áldott, aki jön az Úr nevében,
Áldott, áldott, aki a névben jön,
Aki az Úr nevében jön,
Áldott, aki az Úr nevében jön
Áldott, aki jön, aki jön,
Áldott, aki az Úr nevében jön.
Hozsanna a magasságban!
Hozsanna magasságban, a magasságban!
Áldott, aki az Úr nevében jön
Hozsanna magasságban, a magasságban!
Hozsanna a magasban, a magasban, a magasban, a magasban!
 

Miért nem tudsz szeretni engem?

Azt hittem
Azért jöttél
Hogy örülj velem
Azt gondoltad
Nélküled nem boldogulok majd
És egyedül
Megbánom majd bátorságom
De ha azt mondom, nézz csak ide
Nem csalódtál bennem
Nem is figyelsz ide igazán
És itt hagysz.
Miért nem tudsz szeretni azért amilyen vagyok?
 
Igen, igazad van
Bennem nem lehet bízni
Gyakran elfelejtem a kötelességem
Ilyen vagyok
Éhezem a boldogságra
Megragadom a pillanatot
Nem tudok lemondani
És nem is akarok
A gyermek, aki voltam
Még mindig bennem él
És ezt kérdezi, mint én:
Miért nem tudsz szeretni azért amilyen vagyok?
 
Kereslek
És nem érlek el
Szólok hozzád
De te nem figyelsz rám
 
És a legrosszabb: Nem tudom,
Miért veszítettelek el
 
Nem tudok olyan lenni mint mindenki
Nem tudok olyan lenni, mint te
Nem tetszhetek mindenkinek
Ezért annak kell lennem
Aki vagyok
 
Sosem leszek többé olyan biztonságban
Mint gyermekkorom napjaiban
Amíg élek
Hordom magammal az emléket
Mint egy kincset
De nincs visszaút
Mert járnom kell
A saját utamat
Most megfordulni- Nem lenne értelme
Olyan nehéz hát ezt megérteni?
Miért nem szeretsz?
Miért nem szeretsz?
Miért nem tudsz szeretni azért amilyen vagyok?
 

Gyilkos szimfónia

Versions: #1
Ma éjszaka
Szüntelen inszomnia,
Téboly üldöz engem.
Az vagyok, ami elől rohanok.
 
Felgyülemlő
Kakofónia
Kopogtat fejemben.
Lesújtó harmónia...
 
Hangoztatja:
Megfizetsz bűneidért,
Bármi történjék.
Vonszolod láncait,
A kínjait.
 
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának,
A rekviemnek.
Haraggal pusztítom el,
Amit megvetek.
 
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának
S az istenkáromlásnak.
Bevallom, mindazt elátkozom,
Kik képesek a szeretetre.
 
Az ellenség
Felemészti lelkemet,
Ünnepli vereségeimet,
Szüntelen dacol velem.
 
Taszítom
A végzetes eretnekséget,
Mely felemészti lényemet.
Bár újjászülethetnék!
Újjászülethetnék…
 
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának,
A rekviemnek.
Haraggal pusztítom el,
Amit megvetek.
 
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának
S az istenkáromlásnak.
Bevallom, mindazt elátkozom,
Kik képesek a szeretetre.
 
Életem zokogó hegedűjét,
Irigységeim szenvedélyét,
Elszívja e szimfónia…
 
E koncert, mi vágyat ébreszt.
Játszom, mégse érintem a szépet.
Hamisan cseng tehetségem.
 
Elfojtom bosszúságomat
A melomániába,
Eltemetem fóbiáimat
A diszharmóniába.
 
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának,
A rekviemnek.
Haraggal pusztítom el,
Amit megvetek.
 
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának
S az istenkáromlásnak.
Bevallom, mindazt elátkozom,
Kik képesek a szeretetre.
 
Átadom éjszakáimat
A gyilkos szimfóniának.
Bevallom, mindazt elátkozom,
Kik képesek a szeretetre.
 

The easy way

Versions: #1
Colloredo:
 
I cannot condemn you, for God has blessed you
You entertain the rabble. It's time that someone helps you
 
Mozart:
 
Music despises no one
I do not need your help
 
Colloredo:
 
You are different than others, I've come to accept that
I'm offering you a new beginning, I'll take you back on
One has to decide what he does and what he lets be
Which mask one wears and where one belongs
One can flee or suffer, only one thing is for sure:
The easy way is always the wrong one
 
Mozart:
 
What God gave me is there for everyone to enjoy
They sing my melodies throughout the whole city
 
Colloredo:
 
You have may stooped low, but your talent is not yet lost
 
Mozart:
 
These people's applause means a lot to me
I don't need a new beginning, I have reached my goal
 
Colloredo:
 
True art has to avoid what entertains the people
What belongs to the masses isn't worth anything anymore
Don't be a fool
 
Mozart:
 
I don't think much of rules
But I'll admit one thing:
 
Colloredo:
 
Understand:
 
Both:
 
The easy way is always the wrong one
 
Colloredo:
 
Think of your father. He would want you to say 'yes'
Think of the music, that will be left unwritten, If you don't say 'yes'
 
Mozart:
 
My answer is 'no'
I don't need your mercy
I am independent, and will be so forever
No
 
Both:
 
One has to decide what he does and what he lets be
 
Colloredo:
 
Which mask one wears
 
Mozart:
 
Which burden one endures
 
Colloredo:
 
And where one belongs
 
Both:
 
One can flee or suffer, only one thing is for sure:
 
Colloredo:
 
The easy way
 
Mozart:
 
The easy way
 
Both:
 
The easy way is always the wrong one
 
Mozart:
 
One has to decide
 
Both:
 
where he belongs
 

How do you get rid of your shadow?

Versions: #1
I abstain from the prince's favour
And from the powdered wigs
The mustiness of dust and frankincense
doesn't
satisfy me anymore
I want to feel the real life
It has thick red lips
It smells like wine
And warms me at night
It whispers, cries, and laughs
Yet the question remains:
 
How do you get rid of your shadow?
How do you tell your destiny 'No'?
How do you crawl out of your own skin?
How can you ever be someone else?
Who do you ask
if you don't even understand yourself?
How can you be free
if you never escape your own shadow?
 
What use is immortality to me?
Before I die, I want to live
The grave odor of the laurel vault
does not numb
me anymore
What's the most beautiful symphony
compared to a soft bosom?
No sound of violins
can ever be as tender
as a hand in your hair
Yet the question remains:
 
How do you get rid of your shadow?
How do you leave everything behind you?
How do you chase away your conscience?
How do you flee from your own self?
How can you run
when you're the one standing in your path?
How can you be free
if you never escape your own shadow?
 
There's a demon standing next to you
In the guise of a boy
You shall serve him alone
He wants what you are
You were born only for him
There's a demon standing behind you
In the guise of a boy
Day and night is he with you
 
Fear that steals my breath away
Lead on my shoulders
Silence that asks me questions
and doesn't give answers to my 'Why?'
Invisible glances
That are suffocating me
The shadow that is following me, I believe,
one day
it is going to kill me
 
How do you get rid of your shadow?
How do you tell your destiny 'No'?
How do you crawl out of your own skin?
How can you ever be someone else?
Who do you ask
if you don't even understand yourself?
How can you be free
if you never escape your own shadow?
 
How do you get rid of your shadow?
How do you leave everything behind you?
How do you chase away your conscience?
How do you flee from your own self?
How can you run
when you're the one standing in your path?
From your destiy
you cannot flee
 
How can I live
as long as I only
serve destiny?
Can I never
Can I never
never, never
flee from my own shadow?