2018.12.21.
Nem arra születtem, hogy szeressek
Hideg, sötét decemberi éjszaka voltElveszett voltam, de nem futottam haza
Mindig, amióta csak eszemet tudom
Magam voltam, de sosem magányosan
Mert belül van menedékem
Hidegen belül jobban biztonságban érzem magam
Sosem kellett volna kimondanod
Nekem nem lett volna szabad hagynom, hogy ilyenre gondolj
Hogy te lehettél volna számomra az egyetlen
Mert én nem arra születtem, hogy szeressek
Sosem értettem mit jelent egy összetört szív
Csak állsz a hóesésben
Várod a telefonhívást
Azt kívánod, bárcsak hazajönnék
És minden erőmmel próbálkoznék
De én nem arra születtem, hogy szeressek
Nekem sosem kellett senki, akihez fordulhatnék
És most mégis utánad nyúlok
Reményt látok csillogni a szemedben?
Remélem nem, mert tudom, hogy elhal majd
Nem tudom, hogy mondjam másképp
Ha ez az ára, megfizetem
Azt gondoltam, te lehetnél számomra az egyetlen
De nem arra születtem, hogy szeressek
Igazán sosem éreztem az összetört szív fájdalmát
Állok a hóesésben
Hallom a telefonhívást
Azt kívánom, bárcsak haza tudnék menni
És minden erőmmel próbálkoznék
De nem arra születtem, hogy szeressek
Nem arra születtem, hogy szeressek
Nem arra születtem, hogy szeressek
És úgy fogok megöregedni
Hogy nem lesz akit a karomban tartsak
Mert én nem arra születtem, hogy szeressek
Te pedig továbblépsz majd egy olyan szívhez, akihez tartozol
Szóval, ha ez az utolsó alkalom
Csókolj úgy, mint legelőször
Hadd tartsalak közel magamhoz ma este
Ne álmodj örökkön-örökkéről
Nem arra születtem, hogy szeressek
Nem arra születtem, hogy szeressek
Nem arra születtem, hogy szeressek, nincs esély rá
Nem arra születtem, hogy szeressek, szeressek, szeressek
Nem arra születtem, hogy szeressek