A keresés eredménye oldal 33

Spanyol karaván

Click to see the original lyrics (English)
Vigyél el, karaván, vigyél innen,
Vigyél el Portugáliába, Spanyolországba,
Andalúziai búzatáblák,
Muszáj, hogy újra lássalak.
Vigyél el, spanyol karaván,
Tudom, el tudnál.
 
Tengerbe veszett gályákra lel a passzátszél,
Tudom, merre vár rám a kincs,
Ezüst és arany a spanyol hegyekben,
Muszáj, hogy újra lássalak.
Vigyél el, spanyol karaván,
Tudom, hogy el tudnál.
 

Az első nap

Emlékszek a fényre és az árnyékra
Emlékszek az éjjelre és a nappalra
A többi nap nem hasonlítható hozzájuk
Elsőre meg volt minden, és újra
a szív azt suttogta, hogy igen, ez szerelem
Az ész pedig azt, hogy nem, ezt nem lehet
 
A lelkem nem tudott kiszabadulni
Azt akarta, hogy kiszakítsák
Alig lélegezve, utánad repült
 
Az első nap veled, olyan volt, mintha fényből szőtték volna
Az első nap veled, mely megismételhetetlen
Az első nap veled, mely hadd folytatódjon
Amíg él a szerelem, amíg úgy hallatszanak a szívek
Mint két távoli bolygó
 
A szemeidben szemeim tükröződnek
Felettünk pedig csak az égbolt van
Amely felett veled repültem Én
 
A regény első fejezete
A szavaink összefonódtak
Az ajkaidról olvastam őket
 
A lelkem nem tudott kiszabadulni
Azt akarta, hogy kiszakítsák
Alig lélegezve, utánad repült
 
Az első nap veled, olyan volt, mintha fényből szőtték volna
Az első nap veled, mely megismételhetetlen
Az első nap veled, mely hadd folytatódjon
Amíg él a szerelem, amíg úgy hallatszanak a szívek
Mint két távoli bolygó
 
A lelkem nem tudott kiszabadulni
Azt akarta, hogy kiszakítsák
Alig lélegezve, utánad repült
 
Az első nap veled, olyan volt, mintha fényből szőtték volna
Az első nap veled, mely megismételhetetlen
Az első nap veled, mely hadd folytatódjon
Amíg él a szerelem, amíg úgy hallatszanak a szívek
Mint két távoli bolygó
 

Diània

Click to see the original lyrics (Catalan)
Nem jutnak el hozzánk az énekek,
Megölhették volna a költőt?
A harangok halálhírt hoznak.
 
És most haladunk tovább, a tenger és az ég útjait követve,
A hegycsúcsok kéksége, a szél hangja,
Isteni örömök, ez az ország Diània.
Egy mór jajgatás, amit mélyen magamban hordok, emésztve a végzetet,
Amikor éneklek és táncra perdül a hegy.
Ahol az útonállók rejtegetnek egy s mást,
Amiket egyedül csak a rókáknak meséltek el.
Farkasok vonyítottak Malafiért,
Élvezve a völgyeket azokon a hazug éjszakákon.
Érezzétek a nyugalmat, sós páclevet és bort: fenségesek.
Andalúzok, fűszerezzétek meg a beszédet,
Szedjétek le a gyümölcsöt, fújjátok fel a mellkasotokat,
Terítsetek asztalt,
Egy háztetőn szaladgál a Quarantamaula.
És néhány madárijesztő felfrissíti magát a Pou Clar vizével,
Felderülve, ismerve egymást egy fedél alatt.
A tócsához hízelgő szederbokrok simogatása.
Amikor meghalok, ne sírjatok, táncoljatok a téren.
 
És jönni fog egy vihar,
És vajon megölték a költőt?
És jönnek és mondják majd:
'Már nem jutnak el hozzánk az énekek.'
 
Zubogni fog a folyó lefelé,
Magával fog vinni minden betűt,
És jönnek és mondják majd:
'És most ki fogja csillapítani az étvágyunkat?'
 
Megtelik holdfénnyel a zárt völgy éjszakája,
A csillagok ékkövek.
A csatorna egy tükör, mely sajnálkozik és énekel
Egy balladát azoknak, akik itthagynak bennünket.
Elvarázsolt szurdokok, lyukas hegyláncok,
Ősrégi festmények, táncolnak a kapák.
Ha mindenki, miképpen én is, elmegyünk a városba,
Ki fog beszélgetni az ezeréves olajfákkal?
Messze a strandoktól és a betontitánoktól,
Lélegzik egy világ a völgy belsejében.
A kék szemű mór ódon birtokain
A források meséket mondanak a szúnyogoknak és varangyoknak.
Nyugalmat és szeretetet azoknak, akik babusgatják az üregeket.
Essen bőségesen és ne okozzon kárt a terméseknek,
Legyenek továbbra is ilyen élettel teliek ezek a földek,
Az édes fügék és az álmoskás lángok.
 
És jönni fog egy vihar,
És vajon megölték a költőt?
És jönnek és mondják majd:
'Már nem jutnak el hozzánk az énekek.'
 
Zubogni fog a folyó lefelé,
Magával fog vinni minden betűt,
És jönnek és mondják majd:
'És most ki fogja csillapítani az étvágyunkat?'
 

Diszkó! A Pánikszobában

Click to see the original lyrics (English)
Vannak készségeim, nem tudják hol használjanak fel
Szinte én vagyok a legjobban öltözött pacák a nudista strandon
Örvendek
 
Inkább az a csöndes típus vagyok
Félénkségre hajlamos
Olyan biztos, mint a térd-, és könyökvédő
Egy közlekedési lámpával ellátott zsákutcákban
A legtöbb időt egyedül töltöm
Tudod, nem is olyan rossz
Leadtam pár kilót a telefonálás közbeni ideges fel-alá mászkálástól
 
Ha menőnek tűnök, az átverés
Bármelyik percben feltételezheted
Az elmém minden utat kiszámít, ami elrontja azt, amit tenni akarok
Zárd be az ajtót
Zárd is le
Tánc a pánikszobában!
 
Ígéretet tettem
Most hányingerem van
Mintha egy pohárnyit ittam volna a cuccból, amivel pultot tisztítasz
De semmilyen Lysol nem fogja ezt megoldani
Szóval kifogytam a lehetőségekből
Elmúlt az alvásidőm és őszintén hullafáradt vagyok
 
És én csak nosztalgiánál többet szeretnék
Úgy kapom meg, mint egy hotdogot a kutyafuttatóban
A legjobb barátod lehetek
 
A dolgokat, amiket nehezen viselek
Lepasszolom az idősebb énemnek
És remélem, megtanulok bánni vele, hogy ne legyek lekötve vagy túlterhelve
 
Mert hangilag nem vagyok a legjobb
Ezt nyíltan elismerem
De ha érdekelne, nem hinném, hogy McCracken-en túljutottál volna, ja
Ha merésznek tűnök, titokban
Egy másik énemnek adom ki magam
Az, aki a porondon énekel és tapsol és kiabál és lényegében
Az ajtó mögött
Pont a látóhatáson kívül
Táncolok a pánikszobában
 
Ígéretet tettem
Most hányingerem van
Mintha egy pohárnyit ittam volna a cuccból, amivel pultot tisztítasz
De semmilyen Lysol nem fogja ezt megoldani
Szóval kifogytam a lehetőségekből
Elmúlt az alvásidőm és őszintén hullafáradt vagyok
De ha te akarod
 
He-he-hej!
He-he-hej!
 
He-he-hej!
He-he-hej!
 
Bár nem az lenne a legjobb, ha a kérdéseinkre adott válaszok
Félénk felismerések lennének, visszatekintve nyilvánvalóak
Mint a válasz a szorongásra, ami bekúszott a fejedbe
Olyan egyszerű, mint a nyomtatód: elfelejtetted bedugni
 
Ahelyett, hogy a dalszövegemmel twisztereznék, csak azért, mert megtehetem
És ahelyett, hogy minden szótagot szarokkal írom tele, inkább
A sima karaoke-t adnám, amire mind vártok
Vagy töltsem meg ezt az anyát és tegyem azt amit-dú-da-dú a legjobban tudok?
 
Hát itt az ígéretem
Ne tökéletességre törekedj
Mert a legjobb műved az, amit krétával firkálsz a járdára
Eltűnik, mikor lemosod
Nem hírnévért vagy profitért készül
Visszanéz és mindent belead, hogy felülmúld
De ha te akarod
 
He-he-hej!
He-he-hej!
 
He-he-hej!
He-he-hej!