A keresés eredménye

Természetes romlottság

Click to see the original lyrics (English)
Újabb nap telt el a lepusztult édenben,
Még egy éj eltelik, míg menedéket lelünk.
Olyan életre törekszünk, mi nincs beszennyezve,
S mikor elbúcsúzunk, az pusztító.
 
Most, hogy ráébredtünk arra már,
Ráeszméltünk, elborzadtunk,
Hogy a nyereség az ártatlan halált,
Tragikus halált hagy örökül.
 
Újabb nap múlik, hol pénz nem elégít ki,
A súlyos ajándékot sarcnak szánták.
Lelkiismeretünk segít, ha rossz kezekbe jut,
S amint kiderül az igazság, a cél eltűnik.
 
Most, hogy ráébredtünk arra már,
Ráeszmélt, kenetteljes,
Szívünket elfojtotta ez az ezer kiáltás,
A szíveket legyőzte az a sok heves kiáltás.
 
A halálos homály perceiben
Ifjú életeknek túl hamar vége,
A tény hogy mind nem igazak,
Terjeszt átgondolatlan hazugságokat,
Küzdd le a katasztrófákat,
Lelj igaz belső szentséget
A modern társadalomban.
A jólét mocskos, ideje újra megtisztulni.
 
Ünnepelj a puszta kínon,
Támaszkodj nagylelkűségre
Fizess mindenért, minden gond nélkül tűnik el.
Adj nagyobb hasznot,
Biztos megnyugtatjuk elméd.
Nyúlnunk kéne a kétségbeesettek felé.
 
Természetes romlottság,
Könyörület.
 
El tudod hinni,
Hogy hagyott a természet nyomot?
Előre láthattuk-e,
Mily egeket töröltek?
 
Mind próbáljuk,
Meghalunk a természet karjaiban.
 
A halálos homály perceiben
Ifjú életeknek túl hamar vége,
A tény hogy mind nem igazak,
Terjeszt átgondolatlan hazugságokat,
Küzdd le a katasztrófákat,
Lelj igaz belső szentséget
A modern társadalomban.
Nincs rejteni való, életeket szerezni,
A jólét mocskos, ideje újra megtisztulni.
 

A mennyek királysága (Új kor virrad – V. rész)

Click to see the original lyrics (English)
Úttörő szerep – Nagy áttörések,
Az ellenzék gúnyolódik
Minden újon, félve attól,
Hogy elveszti saját megbecsülését.
 
A megvetés a zsenire irányul.
Elnyomja a fény finom elméleteit
Az élet kérdéseire.
Refr 1
A kvantumfizika elvezet minket
A nagy tabuk válaszaihoz.
Mi teremtjük világunkat,
Isten Minden Élő Lélek.
 
Tudomány – Spiritualitás.
Útközben majd találkoznunk kell és
Új sodrás kell, – Egy másik nézet.
Tágítsd ki rejtett lélek határát!
 
A megvetés a zsenire irányul.
Elnyomja a fény finom elméleteit
Az élet kérdéseire.
 
Refr 1
A kvantumfizika elvezet minket
A nagy tabuk válaszaihoz.
Mi teremtjük világunkat,
Isten Minden Élő Lélek.
 
A remény több mint egy elhalasztott csalódás.
 
Non intellegens nil explicas
Videre nolens nil capies
(Megértés nélkül nincs magyarázat,
Semmit sem kapsz, ha megtagadod a látást!)
 
Nyisd meg Sivatagod!
Refr2
Mindünket fény teremt,
A gőg buktat el.
Az életnek van értelme,
Életörömöt hoz,
Fény teremt minket,
A gőg megoszt minket,
Az életnek van értelme,
A lélek mindünket túlél.
 
Tudomány félrevezetése
A mi ébresztőnk,
Szabályozás nem tehet bolonddá a végsőkig.
 
Refr2
Mindünket fény teremt,
A gőg buktat el.
Az életnek van értelme,
Életörömöt hoz,
Fény teremt minket,
A gőg megoszt minket,
Az életnek van értelme,
A lélek mindünket túlél.
 
Vezess át biztonságban
A halál kapuján!
 
Itt semmi sem lesz ugyanaz,
Más szemmel látom majd a világot és
Világosságot kapva,
A bölcsességet nem tagadhatom.
Mindent, mit valaha láthatunk,
Míg elhagyjuk e gyarló létet,
Mi csak a való árnya,
A halál nem a végállomás.
 
„Nem a te időd, vissza kell menned! Vissza! Most!”
„Nem! Nem! Nem akarok visszatérni! Kérlek,
Hadd maradjak! Ne! Ne kényszeríts vissza!”
„Menj vissza! Dolgod van!
Nem vagyunk egyedül,
Mind egyek vagyunk!”
 
Itt semmi sem lesz ugyan az,
Legparányibb rész is akkora, mint a természet.
Korlátolt lehetőségeink.
Adj nehézséget a megértéshez.
Minden módon összeköttettünk.
S oly erősek vagyunk, mint a leggyengébb töredékünk
Minden szó, mit közlünk,
Következményekkel járó tett lesz.
 
Tudomány félrevezetése
A mi ébresztőnk,
A szabályozás nem tehet bolonddá a végsőkig.
 
Mindünket fény teremt,
A gőg buktat el.
Az életnek van értelme,
Életörömöt hoz,
Fény teremt minket,
A gőg megoszt minket,
Az életnek van értelme,
A lélek mindünket túlél.
 
A kapzsiság elbuktat,
A fény megköt minket.
 

Rohamozd meg a bánatot!

Click to see the original lyrics (English)
Útközben magamra találok,
Magamba zárkózva.
Nincs helye más elméjének, hogy meggátoljon.
 
Hogy megértsem a Minden értelmét,
Hogy legyőzzem korlátaim!
S eltáncoljak minden kongó üres tónustól.
 
Mondd csak, miért,
Mondd csak, hogy élhetem túl ezt az időt?
 
Higgyél magadban és nézd el
Mindazt, ami pont benned van.
Hagyd a gondjaid az ajtónál,
És elsodródik.
 
Próbáltam meglesni a lényeget,
De nem tudtam elűzni a bút,
Üres szívem kivéreztetett, eltévedtem.
 
Más időkben
Nyomok nélkül.
Ítélj most el,
Küldj a pokolba!
Mert már most elbukom.
 
Fond össze a sötét
Leple alatt úszó szöveget,
Ismerd fel a kínt, miben élünk.
Démonizáld mihez görcsösen vágyunk.
Nem, elég mélyre ások emlékeimben, hogy tudjam,
Évszázados álmok élnek.
Egy másik én, ki könnyet fakaszt, ha valaki elárulta.
 
Sosem szabad elvesztegetni az időt,
Nem olyan bonyolult ez.
Szabadon éled nyugodt élted,
Nincs több kikötés.
 
Ne törődj az utadon az árnyakkal,
Mik próbálják ellopni jókedved.
A fényed messze űzi őket.
Légy magabiztos!
 
Megállom-e?
Megtérhetek?
Te ott leszel?
Töröld az oldalt,
Mert magam vagyok fájón.
 
Fond össze a sötét
Leple alatt úszó szöveget,
Ismerd fel a kínt, miben élünk.
Démonizáld mihez görcsösen vágyunk.
Nem, elég mélyre ások emlékeimben, hogy tudjam,
Évszázados álmok élnek.
Egy másik én, ki könnyet fakaszt, ha valaki elárulta.
 
Így
Ez az életem, s nem tud összetörni.
Menj,
Én döntök,
Ki jöhet be,
S gyógyítja bajomat.
 
Égesd el lángokban,
Öld meg s csonkítsd meg!
Miért nem látod, hogy ki kell szabadulnod?
 
Fond össze a sötét leple alatt a szöveget,
Minden fájdalmat, amit érzünk,
Minden más komoly éltet.
Nem,
Az emlékekben valahogy megleled.
Régen volt egy végtelen álom
Nem kell többé egyedül lenni.
 
Fond össze a sötét
Leple alatt úszó szöveget,
Ismerd fel a kínt, miben élünk.
Démonizáld mihez görcsösen vágyunk.
Nem, elég mélyre ások emlékeimben, hogy tudjam,
Évszázados álmok élnek.
Egy másik én, ki könnyet fakaszt, ha valaki elárulta.
Valaki elárult.
 

Szilárd talaj

Különböző helyeken éltem,
különféle helyekre kerültem...
Az iránytűm eltörött,
Eltévedtem. Egy folyamatos
őrület vezetett tévútra.
 
A múltam a nyakamban liheg
És úgy tűnik, minden, amit tehetek
a kezdetekhez visszamenni, minden legelejére
Ehelyett halványuló illúzió gyötör.
 
Bennem még mindig van egy hely, ami teljessé tesz
Egy szent hely, amit otthonnak hívok
és odafutok, ha leszáll a tél.
Ha megpróbálom, találhatok egy szilárd talajt.
 
Bizonytalan utakat követek
Óh, úgy tűnik, kőbe vésték őket.
És az új életre nyíló ajtó olyan gyorsan záródik be
A hidakat felégettem, nem fordulok vissza
 
Bennem még mindig van egy hely, ami teljessé tesz
Egy szent hely, amit otthonnak hívok
és odafutok, ha leszáll a tél.
Ha megpróbálom, találhatok egy szilárd talajt.
 
Tudom, hogy bennem még mindig van egy hely,
ami teljessé tesz
Egy szent hely, amit otthonnak hívok
és odafutok, ha leszáll a tél.
Ha megpróbálom, találhatok egy szilárd talajt.
Vagy csak az időmet pazarlom?
...az időt pazarlom?
 
Ahány ház, annyi szokás.

Soviel Köpfe, soviel Sinne.

Lánc nélküli Utópia

Nekünk, akkor, amikor minden vállalkozás hanyatlik
Óvakodnunk kell a farkasoktól, kik kísértenek minket
Ezek nem mind egyformák, nem lehet elvinni a balhét
Várják a lánc nélküli utópia idejét
 
Egyedül csak én látom a zavaros dolgokat?
Olvasom a csalóka írásokat a tükörben
Mi az útja eltörölni hibáinkat, és újra kezdeni?
Ne vezess félre minket, és állítsd meg a tompa kések szúrását
 
Lánc nélküli szabadság
 
Nekünk, akkor, amikor minden vállalkozás hanyatlik
Óvakodnunk kell a farkasoktól, kik kísértenek minket
Ezek nem mind egyformák, nem lehet elvinni a balhét
Várják a lánc nélküli utópia idejét
 
Mi miatt roncs minden reményünk és álmunk?
Elveszel a végtelen tömegek rejtélyében
Van-e értelme, kijavítani a réseket, hogy elrejtőzz a hátuk mögött?
Lesújtott ránk az agy vírusa
 
Lánc nélküli szabadság
Mondd ezt a bolondnak
 
Nekünk, akkor, amikor minden vállalkozás hanyatlik
Óvakodnunk kell a farkasoktól, kik kísértenek minket
Ezek nem mind egyformák, nem lehet elvinni a balhét
Óvakodnunk kell az olyan életektől, melyek kockázatosak,
Mielőtt ez az egész még túl késő nem lesz
 
Hogy tudunk hinni az egészben?
Mindannyiunknak el kellene esni?
Hátunkat a falnak támasszuk
Egyesülve magasan állunk
 
Miért kellene mindnyájunknak hinni neked?
Hordozza ki-ki a saját terhét
Mi nem fogunk ellenállni
A te tévedésed ez most
 
Nekünk, akkor, amikor minden vállalkozás hanyatlik
Óvakodnunk kell a farkasoktól, kik kísértenek minket
Ezek nem mind egyformák, nem lehet elvinni a balhét
Várják a lánc nélküli utópia idejét
 
Miért kellene mindnyájunknak hinni neked?
Hordozza ki-ki a saját terhét
Mi nem fogunk ellenállni
A te megtévesztő játékaid
Hódítsd meg a bolondot
Együtt magasan állunk
Itt az ideje megszabadulnunk a golyóktól és láncoktól örökre
 

Könyörgés a lehetetlenért (Az ölelés, amely megfojt - IV. rész)

Hallgass a józan eszedre
Nem rejtőzhetsz el
Egy tündérmese mögé örökkön-örökké
Csakis a teljes igazság feltárásával tudjuk
Ennek a beteg védőfalnak a lelkét feltárni örökkön-örökké
Örökkön-örökké
 
Az agymosott lelkeket oly gyakran
Járják át beteg gondolatok
És követik el a legtöbb gonoszságot, amik ellen prédikálnak
 
Ne próbálj meg Isten üzeneteivel meggyőzni
Saját magad által elkövetett bűnökkel vádolsz minket
Oly könnyű ítélkezni anélkül, hogy tükörbe nézne az ember
A színfalak mögött megnyílik a valóság
 
Örök csend könyörög igazságért
A megbocsátás nem eladó
Ahogy a felejtésre való szándék sem
 
A szüzességet nagyon fiatal korban elvették
És a kioltója elveszti immunitását
Az édenkertben morbid módon visszaélnek a hatalommal
Ahol az alma fiatal archoz ér
 
Nem bújhatsz el
Régivágású tündérmesék mögé
És nem moshatod a kezeidet ártatlanságban
 

Az élet vászna

Ezernyi jel halt ki
Amely a fénnyel utazott
Fordítsd le ezt a rejtélyt
Amely eltakarta szemeimet
Fogadd be a közelgő félelmet
És megjelenik a bátorság
A halál egy bizonyosság
A közeledbe férkőzik
 
Elengedni végzetes
 
Egyesítve a szétszakadt rímeket
Amelyeket látomások osztanak ketté
Megfestve az emlékeimet
Amelyek beszínezték életemet
 
Valahol, egy biztonságos és védett helyen
Örökké elmenekítve
 
A napfényben ragadva
Várva a válaszra
Egy mag, amely kicsírázott
Egy újabb lap íródott tele, befejezve a levelet
Gyere haza, és térj vissza az élet vásznához
 
Formák és határok
Nem fognak eltűnni
Bogozd ki a rejtélyt
És új gömbök lépnek színre
 
Jóval és rosszal szembesülve
Közben várva az életre
Nem lehet megváltoztatni ezt a végzetet
A függöny bezárul
 
Miközben leveleid lehullottak
A Föld megnyílt
 
A napfényben ragadva
Várva a válaszra
Egy mag, amely kicsírázott
Egy újabb lap íródott tele, befejezve a levelet
Gyere haza, és térj vissza az élet vásznához
 
Lezuhansz
Miközben a szerencsém még mindig velem van
Biztonságban vagyunk a földön
Itt az idő új emlékeket találni
 
A foltok életre kelnek, ahol megszáradt a festék
Felette lebegsz lenézve, kinyúlva értem
Elképzelve egy gyönyörű jelenetet, ami istenséget formál
 
A napfényben ragadva
Várva a válaszra
Egy mag, amely kicsírázott
Egy újabb lap íródott tele, befejezve a levelet
 
Haza fogok jönni
A napfényben vagyok
A kérdések meg lettek válaszolva
Egy új élet karja nyúlik ki
Az utolsó lap betelt, elküldve a levelet
Gyere haza
És eléneklem neked a dalt, amely megfestette életed vásznát
 

Felszabadítva

Elmúlik, az összes szín kifakul
Meghatároz, az idő eljön értem
Megszűnik, az inspirációm
Visszafejlődik a tudatosság
 
Emlékszem még, a régi szép időkben
A gondolataim tiszták és bölcsek voltak
Nem volt feketeség, ami bepiszkította volna
Az emlékeim falait
 
Most viszont egy köd
Taszít félre
Amitől képtelen vagyok fejlődni
Visszavisz, és hidegen bezár
A kétségbeesésbe
 
Hol kellett volna lennem?
Úgy érzem, elvesztem egy álomban
Vágyva arra a napra, amikor magam lehetek
 
Amikor szabad leszek
Amikor a napom nyugovóra tér
Felszabadítva örökké a lelkem
Nem fogom majd megbánni
Hogy szabad lettem
 
Újra létezni fogok
Nem lesz több sikertelen próbálkozás
Semmi, amiért keményen kell küzdeni
Amikor szabad leszek
 
A szín kifakul, minden, ami meghatároz
Lemarad tőlem, nagyon messze
Semmi sem zárkóztat fel az időhőz
Az itthez és a mosthoz
 
Hol kellene lennem?
Úgy érzem, elvesztem egy álomban
Ismét vágyakozva mindössze azért, hogy magam lehessek
 
Az idő csak egy fogalom
És mindig az első dolog, ami elmúlik
A fájdalom és gyengeség
Nem olyan, amit soha ne tudnánk elkerülni
 
Az évek kegyetlenek, megtörnek bennünket
Rothadást és reménytelenséget hozva
A tudatosság és az érzékelés
Olyan dolgok, amelyeket soha nem javíthatunk meg
 
'Gyógyits meg, szabadíts fel, segíts, láss meg
Nincs több aggódás, nincs több veszteség
Ments meg, közel hozzám, segíts, hallj meg
Nincs több fejfájás, se nyomorgás
Gyógyíts meg, szabadíts fel, segíts, láss meg
 
Nincs több aggódás, nincs szenvedés
Ments meg, közelíts hozzám, segíts, hallj meg
Nincs több fejfájás, nincs kétségbeesés
(Elkeseredünk)
 
Gyógyíts meg, szabadíts fel, segíts, láss meg
Nincs több aggódás, nincs javítás
(Nincs javítás)'
 
A szabadság számomra minden
Amit igazán akarok, amire igazán szükségem van
Adj erőt, hogy kitörjek
Nem bírom már sokáig
Eljött az időm, hogy mindennek véget vessek
 
Nincs kit hibáztatni, a sors egyszerűen véletlenszerű
Nem olyan, amit valaha meg fogunk tudni magyarázni
Szóval ilyen marad
 
Hol kellett volna lennem?
Úgy érzem, elvesztem egy álomban
Vágyva arra a napra, amikor magam lehetek
Szabad
 
Mikor leszek felszabadítva?
Nem úgy van, ahogy lennie kéne
Ismét vágyakozva mindössze azért, hogy magam lehessek
Amikor majd szabad leszek
 
Szabadítsd fel a tudatom