A keresés eredménye oldal 2

Végülis ember

Click to see the original lyrics (English)
Szerelmem, ellenfeled az idő
Túl korán van helyre tenni
Túl késő a helyes útra terelni téged
 
Mert ez a nyomás a mellkasomon
Ami sose hagy nyugodni
Minden új holnappal csak nő
 
Mert amire a legnagyobb szükségünk lett volna, csupán egy szellem volt
Egy gőzcsóva, egy elhúzó repülő
Füsthíd, mely elhalványul a szemed előtt
Átsétálnánk a kötélen de az egyensúlyunk egy vicc
Végülis emberek vagyunk, de még sincs kifogásunk lezuhanni
 
Ez a halandó akarat, inkább rozsda mint hús
Kúszó keserűségtől fordulva
Idősödő gépek, nincs lelkük mit felajánlhatnának
 
Félelmeink súlya alatt összezúzva
Egyedül hordozva ennyi éven át
Menekülésre programozva, túl gyenge, hogy érdekeljen
 
Amire a legnagyobb szükségünk lett volna, csupán egy szellem volt
Egy gőzcsóva, egy elhúzó repülő
Füsthíd, mely elhalványul a szemed előtt
Átsétálnánk a kötélen de az egyensúlyunk egy vicc
Végülis emberek vagyunk, de még sincs kifogásunk-
 
Félünk elengedni, a koszba karmolunk és megmozdítjuk a földet
Visszaszerezzük szerelmünk rothadó tartályait
Holttesteket mozgatunk, hogy táncoljanak, mintha örvendenének
Míg a nézőinket a darabunk színészei fojtogatják
De folytatódnia kell
 
Mi voltunk az oka, a mi hibánkból ered
Nem vehetünk üres széfekből
Üres kézzel csak merengés maradt nekünk
 
Bár akkor elmondták volna, a szerelem elenyészik majd
Talán hamunál többet pocsékolnánk
Mindig is gondolkozni fogok rajta...
 
Gőzcsóva volt talán?
Egy gőzcsóva
Csak gőzcsóva lennénk?
Gőzcsóva