A keresés eredménye oldal 40

Egy Sue nevű fiú

Három éves voltam, mikor elment az apám
És nem hagyott túl sokat anyára és rám
Csak egy üres üveget meg egy régi gitárt
Nem hibáztatom, amiért lelépett
De a leggonoszabb dolog, amit valaha tett
Hogy mielőtt elment, 'Sue' névre keresztelt
 
Gondolom afféle poénnak szánta
És tényleg sokan nevettek rajta
Egész életemben küzdöttem miatta
Nevettek lányok, én meg elvörösödtem
És nevettek fiúk, akiket megütöttem
Én mondom, egy Sue nevű fiú nincs könnyű helyzetben
 
Így hát gyorsan nőttem fel és kemény lettem
Öklöm és elmém egyaránt megedzettem
Városból városba jártam, hogy szégyenem leplezzem
De megesküdtem a holdnak és minden csillagnak
Nem nyugszom, míg minden kocsmát fel nem kutattam
És meg nem öltem az embert, akitől ezt a rémes nevet kaptam
 
Július közepén történt, Gatlinburg-ben
Hogy száraz torokkal a városba értem
És egy pohár sörhöz támadt kedvem
Egy sáros utcában egy kocsma állt
És itt láttam meg egy asztalnál
A rühes kutyát, aki a Sue nevet hagyta rám
 
Tudtam, hogy ez a kígyó az én jó apám
Egy régi képről, amit megtartott anyám
És ismertem gonosz szemét és a sebhelyet arcán
Nagydarab volt, görnyedt, sápadt és öreg
Ránéztem és elöntött a gyűlölet
És azt mondtam: 'Sue a nevem! Mi van veled?!
Most meg kell, hogy öljelek!'
 
Szóval megütöttem, megcéloztam az orrát
És elesett, de azon nyomban felállt
És egy késsel levágta a fülem egy darabját
De aztán egy széket a fejéhez vágtam
És a falat áttörve kiestünk az utcára
És tovább birkóztunk a vérben, sörben és sárban
 
Én mondom, volt dolgom keményebb fickókkal is már
De valahogy nem igazán emlékszem rá
Úgy rúgott, mint egy ló és harapott, mint egy oroszlán
Hallottam, ahogy szitkozódik, és nevet közben
A fegyveréért nyúlt, de megelőztem
És láttam elmosolyodni, ahogy ott állt előttem
 
És így szólt: 'Fiam, a világ rideg és kegyetlen
Te is azzá kell, hogy válj, másképp boldogulni lehetetlen
És tudtam, nem leszek ott, hogy segítsek ebben.
Szóval mielőtt elmentem, ezt a nevet adtam neked
Tudtam, vagy szívóssá válsz, vagy véged
És a név az, ami erőssé tett téged.'
 
Azt mondta: 'Nem semmi bunyóban volt most részed
És tudom, hogy utálsz, de kiérdemelted végre
Hogy most megölhetsz, én nem hibáztatnálak érte.
De illene megköszönnöd, mielőtt megteszed
A karodban az erőt és szemedben a tüzet
Mert én vagyok az a rohadék, akitől kaptad ezt a nevet.'
 
Elérzékenyültem, ledobtam fegyverem a sárba
Fiának szólított és én őt apámnak
És a véleményem megváltozott utána
Néha még mindig gondolok rá
De már kedvesebben, mint hajdanán
És ha egyszer lesz egy fiam, szerintem úgy fogom hívni,
Hogy Bill, vagy George! Bárhogy, csak Sue-nak nem! Azt utálom még mindig!