A keresés eredménye oldal 53

Sírj kicsi húgom!

Ama szemekben izzó végső tűz,
Ében-Ház megreng, vak srácok nem hazudnak,
Örök rettegés, az a tiszta hang,
Sikoltás a rombolt falakon túl.
 
Sírj kicsi Húgom! (Nem bukhatsz el!)
Jöjj ide bátyádhoz! (Te nem halsz meg.)
Oldd el láncaim, Húgom! (Nem fogsz félni.)
Szeretetem veled! (Nem ölhetsz meg!)
 
Bús maskara, idegen bámul.
Mikor tanulják meg eme magányosságot?
Kísértés heve dobként lüktet
Ereid mélyén, nem hazudok neked.
 
Sírj kis Húgom! (Nem bukhatsz el!)
Jöjj ide bátyádhoz! (Te nem halsz meg.)
Oldd el láncaim, Húgom! (Nem fogsz félni.)
Szeretetem veled! (Nem ölhetsz meg!)
 
Én Shangri-La-m, nem feledlek!
Miért voltál enyém, most is kellesz!
 
Sírj kis Húgom! (Nem bukhatsz el!)
Jöjj ide bátyádhoz! (Te nem halsz meg.)
Oldd el láncaim, Húgom! (Nem fogsz félni.)
Szeretetem veled! (Nem ölhetsz meg!)
 
Sírj kis Húgom! (Nem bukhatsz el!)
Jöjj ide a bátyádhoz (Te nem halsz meg.)
Oldd el láncaim, Húgom! (Nem fogsz félni.)
A Szeretetem veled! (Nem ölhetsz meg.)

 

Lángoló szívek

[Dani:]
Pontosan ott, a járdán, találkoztunk sötétedéskor.
A barátod vitt el téged, kiszálltál a kocsiból.
Hold ragyogta be az utcát, július közepe volt,
De novemberi hideg volt aznap este.
Te pontosan rám nézel, én pedig félrenézek.
Mindent elmondasz nekem, én úgy félek kimondani.
Azt mondod, a szemem olyan,
Amit még soha nem láttál,
S én csak beléd eshettem.
 
[Amy:]
És tudom, hogy oly messzire mentem,
Ahogy most is ugyanúgy.
Tudja ő, magam alatt vagyok, s ki fog ütni,
Csak még egy pillantás, és leéget,
Le fog égetni.
 
[Christina:]
Lángoló szívünkkel
Beragyogtuk az éjt, félelmeinket hátrahagyva.
Futni életünkért, mintha sosem halnánk meg.
 
[Lisa:]
S varázslatnak tűnt, de tudtam, nem kaphatom meg.
Oly közel voltunk egymáshoz, hogy ez tragikus.
Éreztük lángoló szívünk izzását,
A szívünk lángol.
 
[Katherine:]
Még levegőt sem kapok, te hullócsillag vagy,
Tudom, hogy kiéghetsz, de nem látok odáig.
Menj kicsit közelebb, s szemedben szikrák ragyognak,
Esélyem sincs.
 
[Amy:]
S tudom, hosszú az út lefelé,
De kitartok.
Felvillantod azt a mosolyt, kihagy a szívem.
Most már nem tudlak elfelejteni téged,
Elfelejteni már.
 
[Krisztina:]
Lángoló szívünkkel
Beragyogtuk az éjt, félelmeinket hátrahagyva.
Futni életünkért, mintha sosem halnánk meg.
 
[Lisa:]
S varázslatnak tűnt, de tudtam, nem kaphatom meg.
Oly közel voltunk egymáshoz, hogy ez tragikus.
Éreztük lángoló szívünk izzását,
A szívünk lángol.
 
[Lauren:]
Ő volt a szabadság, ő volt a varázs,
Tűzben égtem, tragikus volt.
Falaim voltak, de ő lerombolt engem.
S körül szállnak a szikrák,
S körül szállnak a szikrák.
 
[Lisa:]
Lángoló szívünkkel
Beragyogtuk az éjt, félelmeinket hátrahagyva.
Futni életünkért, mintha sosem halnánk meg.
 

Természetes romlottság

Click to see the original lyrics (English)
Újabb nap telt el a lepusztult édenben,
Még egy éj eltelik, míg menedéket lelünk.
Olyan életre törekszünk, mi nincs beszennyezve,
S mikor elbúcsúzunk, az pusztító.
 
Most, hogy ráébredtünk arra már,
Ráeszméltünk, elborzadtunk,
Hogy a nyereség az ártatlan halált,
Tragikus halált hagy örökül.
 
Újabb nap múlik, hol pénz nem elégít ki,
A súlyos ajándékot sarcnak szánták.
Lelkiismeretünk segít, ha rossz kezekbe jut,
S amint kiderül az igazság, a cél eltűnik.
 
Most, hogy ráébredtünk arra már,
Ráeszmélt, kenetteljes,
Szívünket elfojtotta ez az ezer kiáltás,
A szíveket legyőzte az a sok heves kiáltás.
 
A halálos homály perceiben
Ifjú életeknek túl hamar vége,
A tény hogy mind nem igazak,
Terjeszt átgondolatlan hazugságokat,
Küzdd le a katasztrófákat,
Lelj igaz belső szentséget
A modern társadalomban.
A jólét mocskos, ideje újra megtisztulni.
 
Ünnepelj a puszta kínon,
Támaszkodj nagylelkűségre
Fizess mindenért, minden gond nélkül tűnik el.
Adj nagyobb hasznot,
Biztos megnyugtatjuk elméd.
Nyúlnunk kéne a kétségbeesettek felé.
 
Természetes romlottság,
Könyörület.
 
El tudod hinni,
Hogy hagyott a természet nyomot?
Előre láthattuk-e,
Mily egeket töröltek?
 
Mind próbáljuk,
Meghalunk a természet karjaiban.
 
A halálos homály perceiben
Ifjú életeknek túl hamar vége,
A tény hogy mind nem igazak,
Terjeszt átgondolatlan hazugságokat,
Küzdd le a katasztrófákat,
Lelj igaz belső szentséget
A modern társadalomban.
Nincs rejteni való, életeket szerezni,
A jólét mocskos, ideje újra megtisztulni.