A keresés eredménye oldal 17

Sorsesély

Késő este újra összegyűltünk
Mikor a fény meghalt, a lángot őrizzük
 
Nem tudom azt, hogy miért érzek így
De remélem, emlékezni fogsz a mai történetünkre
Egyedül vagyunk itt és egyedül is halunk meg
De tudd, hogy egyszer minden ember él
Az élet csak egy nagy, mennyei sóhaj
Érezheted a szellőt bőrödön alkonyatkor
 
Énekeljetek, barátaim, bár ez itt a vég
Ki tudja, mikor találkozunk ugyanitt megint?
Énekelj, kedves, ahogy az angyalok feltűnnek
A sors dobott nekünk egy esélyt itt találkozni
 
Várd, hogy a nap majd ad egy lökést
Imádkozz, hogy az eső elmossa lépteink helyét
Most, hogy eltűntek, mit is mondhatnék?
Miattuk lett olyan a világ, amilyen
 
Örömteli és szomorú álmok maradnak meg
Ezek a dalok és mesék csak könnyítenek a fájdalmon
Töprengünk az úton, amit választunk
Emlékezve azokra, akik már elhagyták a világot
 

Tovább beszél

Click to see the original lyrics (English)
Évmilliókon át az emberiség úgy élt, mint az állatok,
Aztán történt valami,
Ami felszabadította képzeletünk erejét:
Megtanultunk beszélni.
 
Csend ölel engem körül,
Nem tudok tisztán gondolkodni.
A sarokban ülök,
S senki sem zavarhat.
Úgy hiszem, most beszélnem kell (Miért nem beszélsz velem?)
Úgy tűnik, most nem tudok (Soha nem beszélsz velem!)
A szavaim nem jól jönnek ki (Min gondolkozol?)
Úgy érzem, megfulladok, (Mit érzel most?)
Gyengének érzem magam! (Miért nem beszélsz velem?)
De nem mutathatom ki gyengeségem! (Soha nem beszélsz velem!)
Néha tűnődöm. (Min gondolkozol?)
Hová megyünk innen?(Mit érzel most?)
 
Ennek nem kell ilyennek lennie!
Csak annyit kell tennünk, hogy tovább beszélünk!
 
(Miért nem beszélsz velem?) Úgy érzem, megfulladok.
(Soha nem beszélsz énvelem!) Tudod, hogy nem kapok levegőt! (Min gondolkozol?) Nem megyünk sehova!
(Mit érzel most?) Nem megyünk sehova!
(Miért nem beszélsz énvelem?)
(Sosem beszélsz én velem!)
(Min gondolkozol?)
(Hova megyünk innen?)
 
Ennek nem kell ilyennek lennie,
Csak azt kell tennünk, hogy tovább beszélünk!