A keresés eredménye oldal 7

Emberfeletti

Emberfeletti
Emberfeletti
 
Én vagyok az ellenméreg
Én vagyok a dobótőr és a lövedék
Dávid vagyok, aki visszajön
Egy tökéletes mosoly fogait megrepeszteni
 
Nem tudod megölni a bennem lévő dühöt
Ég a szememben
Szememben
Szememben
Semmi sem nyugtathat meg
Ég a szememben
Szememben
Szememben
 
Láttam a szépséget égni
És még mindig kibaszottul dühös vagyok
És ahogy fordul a kocka
Emberfelettinek érzem magam
 
Emberfeletti
Emberfeletti
 
Egy megmenthetetlen lélek
Arany glóriádat vörösre festi
Törd meg a törhetetlen
Hogy megöld a démonokat a fejemben
 
Nem tudod megölni a bennem lévő dühöt
Ég a szememben
Szememben
Szememben
Semmi sem nyugtathat meg
Ég a szememben
Szememben
Szememben
 
Láttam a szépséget égni
És még mindig kibaszottul dühös vagyok
És ahogy fordul a kocka
Emberfelettinek érzem magam
 
A sebek begyógyulnak
Ezt az emberi tehetséget nem lehet meghamisítani
Ez az én számításom
A megbomlott egyensúly helyreállítása
 
Most már nincs vesztenivaló
Csontot törünk Góliát homlokán
Most már nincs vesztenivaló
Csontot törünk Góliát homlokán
 
Nem tudod megölni a bennem lévő dühöt
Ég a szememben
Szememben
Szememben
Semmi sem nyugtathat meg
Ég a szememben
Szememben
Szememben
 
Láttam a szépséget égni
És még mindig kibaszottul dühös vagyok
És ahogy fordul a kocka
Emberfelettinek érzem magam
 
Emberfeletti
 

Drakula Lelke

Gyere be kicsi lány!
Engedd, bébi!
Csináld, Soul Dracula! Gyere be kicsi lány!
Hadd csináljam
Csináld! Soul Dracula! Csináld kicsi lány!
Csináld!
Srakula Lelke!
Még!
Még!
Hahahahaha Ó, még!
Hahahahaha
Hahahahaha

 

A Csend hangja

Versions: #1
Click to see the original lyrics (English)
Hello Sötét, öreg barát,
Újra beszélgetni jöttem,
Mert a vízió lágyan őrjít meg,
Elszórva magjait, ha elalszom,
S a látomás elvetve az elmémben
Megmarad,
Mélyen a Csend hangjában.
 
Álmatlan álmaimban én
Macskaköves szűk utcát rovom,
Az utcai lámpa fénykörében
Gallérom felhajtva a hideg s eső ellen,
Mikor szemem bántja a neon vibrálása.
 
Mely megtöri az éjt,
S megérint a Csend hangja.
 
S a meztelen fényben látok én,
Tízezer embert, többet tán,
Emberek szavak nélkül beszélnek,
Hallanak hallgatás nélkül,
S dalt írnak, melyet hang nem szólaltat meg.
Nem merik
Megzavarni a Csend hangját.
 
Bolondok, ti nem tudjátok,
A Csend, mint rák terjed el,
Halljátok hangom, ami megtanít,
Fogjátok kezem, ami elér tán.
De szavaim, mint halk esőcsepp hullik alá,
S a Csend kútjában visszhangzik.
 
S a nép hódolt s imádkozott
A maguk alkotta neon istenének.
S felvillan a jel, figyelmezető,
A megformált szavakba öntve.
S a jel int: Próféták szavai
Földalatti falaira, s gangokra
Íratott,
Suttogva a Csend hangjában.