A keresés eredménye oldal 2

Szentiván estéje

Click to see the original lyrics (English)
Szüzies ajkak
Ködleány*
Ne engedd, hogy lelked elenyésszen
Jöjj kín, jöjj gyász
Jöjj édes megkönnyebbülés
Az emlékek a sötétbe vesznek
 
Hát jöjj, ábránd
Egy régimódi szív
Téli világ várja a rügyezést
Egyszerű érzések
Vad és szilaj
Szabad, akár az északi szél
 
Akár egy álom
Szentiván estéjén
Eljövök s elsöpörlek
Hét ígéretet
Rejt haja
Akár egy korona
Illő egy királynőhöz
 
A gyertya fényében
Sorsok fonódnak össze
Nagy óceánokon átívelve
Jöjj, örök éjszaka
Jöjetek, pusztító magasságok
Kihívlak titeket, sétáljatok az oldalamon
 
Hát, jöjj édes áldozat,
Önzetlen szeretet
E felajánlás érdemes az életre
Amíg meg nem halok
Biztonságban leszel s szabad
Mint az alkonyi szellő
 
Akár egy álom
Szentiván estéjén
Eljövök s elsöpörlek
Hét ígéretet
Rejt haja
Akár egy korona
Illő egy királynőhöz
 
Miként az ősz búcsút int nekünk
Neked éneklem dalunk
Ugyanazok a régi, szívből fakadó szavak
Csak utoljára
És e történet úgy fest majd, akár egy álom
 
Akár egy álom
Szentiván estéjén
Eljövök s elsöpörlek
Hét ígéretet
Rejt haja
Akár egy korona
Illő egy királynőhöz
Az én királynőm
Az én királynőm
 

Lassan vége a nyárnak

Click to see the original lyrics (English)
Lassan vége a nyárnak
Lassan vége a nyárnak
Szinte már vége
Szinte már vége
Mi lesz velünk
amikor véget ér a nyár?
 
A reggel nyugodt tudatlanságban talált minket
A dél aranyat égetett a hajunkba
Éjjel úsztunk a Nevető tengerben
Ha véget ér a nyár
Mi lesz velünk?
Mi lesz velünk?
Mi lesz velünk?
 
A reggel nyugodt tudatlanságban talált minket
A dél aranyat égetett a hajunkba
Éjjel úsztunk a Nevető tengerben
Ha véget ér a nyár
Mi lesz velünk?
 
Mindjárt vége a nyárnak
Mindjárt vége a nyárnak
Voltak szép napjaink
De elmúltak
Közeleg a tél
Mindjárt vége a nyárnak
 

Nyáréji város

Versions: #1
Click to see the original lyrics (English)
Az éjben, mikor új nap virrad,
S az első madár dalolni kezd,
A hasadó hajnal halvány fényében
Semmire sem érdemes emlékezni.
Álom csak, elérhetetlen.
Korhadt uszadék fák a parton.
 
Nyáréji város.
 
A napfelkeltét várva, lélektánc a sötétben.
Nyáréji város.
Holdfényben sétálva, szeretkezve a parkban.
Nyáréji város.
 
Nappal úgy érzem, hogy alszom,
Nem bírom már sokáig.
A türelmetlenség lassan kúszik
A gerincemen s egyre erősebb.
 
Tudom, hogy mi vár majd rám ott.
Ma éjjel szabadlelkű, s laza leszek.
 
Ha jön az éj az akcióval,
Érzem, ideje indulni,
Nem állhatok ellen az óriási
Dinamó furcsa vonzásának.
Sokat elvenni, sokat adni,
Ideje, hogy lélegezz és élj!
 
A napfelkeltét várva, lélektánc a sötétben.
Nyáréji város.
Holdfényben sétálva, szeretkezve a parkban.
Nyáréji város.
 
Megfoghatatlan, fénynek hívják,
Valahogy valami beindít.
Néhány ember csak a káoszt látja,
Nem hiányoznak, ha eltűnnek.
Imádom az érzést a légben:
Magamfajtám látom mindenhol.
 
Ha jön az éj az akcióval,
Érzem, ideje indulni,
Nem állhatok ellen az óriási
Dinamó furcsa vonzásának.
És holnap majd, ha hajnalodik,
S az első madár megszólal,
A pirkadat halvány fényében
Semmire sem érdemes emlékezni.
Álom csak, elérhetetlen.
Korhadt uszadék fák a parton.
 
A napfelkeltét várva, lélektánc a sötétben.
Nyáréji város.
Holdfényben sétálva, szeretkezve a parkban.
Nyáréji város.

 

Nyár

Click to see the original lyrics (English)
Amikor a fények kihunynak
Magaddal viszel majd
És cipeled ezt a törött csontot?
Hat éven keresztül a zsúfolt szobákon
És autópályákon át, melyeket othonnak hívok
Ez valami, amit mostanáig nem tudhatok
Amíg fel nem emeltél a földről
Egy téglával kezedben, szájfény-mosolyoddal,
Lehorzsolt térdeiddel
 
És ha maradsz, akár egész éjjel várok
Vagy amíg szívem fel nem robban
Mennyi idő
Amíg megtaláljuk utunkat
A sötétben és ártalmon kívül?
Elfuthatsz velem
Amikor csak akarsz
 
Rémülten attól, amivé válhatok
Gyerekként, amit láttam
Minden nap, amikor az emberek megpróbálják
Összeilleszteni a darabokat,
Csak hogy újra összezúzzák őket
Felhangosítom a fejhallgatómat
Nem gondolom, hogy szükségem van rá
Mert te kizárod a hangokat
 
És ha maradsz, akár egész éjjel várok
Vagy amíg szívem fel nem robban
Mennyi idő
Amíg megtaláljuk utunkat
A sötétben és ártalmon kívül?
Elfuthatsz velem
Amikor csak akarsz
 
Amikor csak akarsz
Amikor csak akarsz
 
Mert ha maradsz, akár egész éjjel várok
Vagy amíg szívem fel nem robban
Mennyi idő
Amíg megtaláljuk utunkat
A sötétben és ártalmon kívül?
Elfuthatsz velem
Vagy felírhatod karodra
Amikor csak akarsz
 

Te könnyen beszélsz

Pillanatnyilag láttam, hullámokban jön
A napfelkelte Sydneyben, ami napokig ég
De akaratos, makacs és szilárd vagyok a magam módján
A napok múlásával lapozz tovább
Egy fiatalkor, amely el lett lopva s hibákkal feltöltve
Megfordultam, s kerestem valakit, akit hibáztathatok
De túl dramatikus vagyok és a fájdalmamba fojtottam magam
Tudom, hogy látta az arcomon
 
Tegnap éjjel, hazudtam
A szemeidbe néztem
Félek rátalálni
Egy kisebb lelki békére
Esküszöm neked
Minden egyes alkalommal
Próbálom megváltoztatni a modoromat
Te könnyen beszélsz
Én nehezebben fogadom el
Ezt a nosztalgiát a csontjaimban
Miért nem tudom elfelejteni?
Te könnyen beszélsz
Én nehezebben fogadom el
Ezt a nosztalgiát a csontjaimban
Miért nem tudom elfelejteni?
Te könnyen beszélsz
 
Pillanatokban érzem a valóság látszatát
A hosszas zihálás közepette végre fellélegzek
Szóval oly erősen kapaszkodok olykor, mikor látok
Valakit, aki magamra emlékeztet
Egy sötétség, mely átölel engem, s szereti mikor vérzek
Becsukja az összes ajtót, s elrejti az összes kulcsot
Kell valaki, aki megmutatja, amit nem vettem észre
Egy csöppnyi reményt, amely ott volt velem szembe
 
Tegnap éjjel, hazudtam
A szemeidbe néztem
Félek rátalálni
Egy kisebb lelki békére
Esküszöm neked
Minden egyes alkalommal
Próbálom megváltoztatni a modoromat
Te könnyen beszélsz
Én nehezebben fogadom el
Ezt a nosztalgiát a csontjaimban
Miért nem tudom elfelejteni?
Te könnyen beszélsz
Én nehezebben fogadom el
Ezt a nosztalgiát a csontjaimban
Miért nem tudom elfelejteni?
Te könnyen beszélsz
 
Ezt a nosztalgiát a csontjaimban
Miért nem tudom elfelejteni?
 

Rossz előjelek

Szóval, itt volnék
Egy érzelembe kapaszkodva
Átvezetek a völgyön, hogy ismét üldözzem a szenvedést
Szóval, itt volnánk
Észre kellett volna vennem
Mindig mikor elköszönünk, én ismét rád köszönök
 
Sírtam a sötétbarna szemeidbe
Az ezredik alkalommal
Mert valakit szeretsz
Meghaltam, mikor elhagytál azon az éjszakán
Az ezredik alkalommal
Mert valaki mást szeretsz
Próbáltam megállítani az ajtót, ahogy becsapódott
Becsapódott
Nem tudok segíteni magamon, hogy ignorálom az összes előrejelzést
Összes előrejelzést
Az ég tudja, hogy el kéne engednem
Ez semmi olyasmi, amit nem tudnék már
 
Belecsókolok a nyakadba
A plafont bámultad
Ott kellett volna rögtön tudnom, hogy elszöktél
Csak múljon már el
Segítenél másképp cselekedni?
Még mindig próbálom megérteni, miért nincs több mondanivalóm
 
Sírtam a sötétbarna szemeidbe
Az ezredik alkalommal
Mert valakit szeretsz
Meghaltam, mikor elhagytál azon az éjszakán
Az ezredik alkalommal
Mert valaki mást szeretsz
Próbáltam megállítani az ajtót, ahogy becsapódott
Becsapódott
Nem tudok segíteni magamon, hogy ignorálom az összes előrejelzést
Összes előrejelzést
Az ég tudja, hogy el kéne engednem
Ez semmi olyasmi, amit nem tudnék már
 
Körbe megyünk ismét, visszaugrunk az ágyba
Ezt teszed, mikor szeretsz valakit
Ezek a rossz előrejelzések, áttekintettem rajtuk
Ezt teszed, mikor szeretsz valakit
Körbe megyünk ismét, visszaugrunk az ágyba
Ezt teszed, mikor szeretsz valakit
Ezek a rossz előrejelzések, áttekintettem rajtuk
Ezt teszed, mikor szeretsz valakit
 
Mást (Mikor szeretsz valaki...)
Mást (Mikor szeretsz valaki...)
 

Körhinta

Talajból építettem fel, csak, hogy lássam, ahogy jómagam leégetem
Fenn kell tartanom a bulit, nincs megállás
Az életem csak egy körhinta, körbe-körbe forog
Fizetnék ismét, hogy ne álljon meg
Próbáltam a fejem a kétségek óceánja felett tartani
Álmodozónak érzem magam, nehogy felkelts
Az életem csak egy körhinta, körbe-körbe forog
Fizetnék ismét, hogy ne álljon meg
 
Keresem magam az utas ülésen
Az élre vezetek, amíg nem cselekszem jól
Keresem a várost a legragyogóbb fényekkel
Hogyan fogsz odajutni, odajutni?
Mindig visszapillantok, s nem tudom miért
Valami mindig eszembe jut
Mindenki egyirányú utazásra megy
Hogyan fogsz odajutni, odajutni?
 
Úgy érzem magam, mint egy tigris a cirkuszi gyűrűben
Mikor ugrok, egyre magasabb, sosincs vége
Az életem csak egy körhinta, körbe-körbe forog
Fizetnék ismét, hogy ne álljon meg
 
Keresem magam az utas ülésen
Az élre vezetek, amíg nem cselekszem jól
Keresem a várost a legragyogóbb fényekkel
Hogyan fogsz odajutni, odajutni?
Mindig visszapillantok, s nem tudom miért
Valami mindig eszembe jut
Mindenki egyirányú utazásra megy
Hogyan fogsz odajutni, odajutni?
 
Az életem csak egy körhinta, körbe-körbe forog
Fizetnék ismét, hogy ne álljon meg
Az életem csak egy körhinta, körbe-körbe forog
Fizetnék ismét, hogy ne álljon meg