A keresés eredménye oldal 16

PA PA YA!!

Click to see the original lyrics (Japanese, Thai)
A tehetséged a legjobb, sőt legerősebb? Tudod mit?
Hagyd magad lángrarobbani, egész testedben és lelkedben
 
Hozd el, hozd!
Hozd el, hozd!
Hozd, hozd, hozd, hozd!
Hozd, hozd, hozd, hozd!
 
Ez a fesztivál! Ez a fesztivál!
FŰSZERES NYÁRI ZENE, ZENE
Ez a fesztivál! Ez a fesztivál!
ŐRÜLT NYÁRI TÁNC, TÁNC
Hangosítsd! Hangosítsd!
Hangosítsd! YO! PA PA YA, FIÚK
Tánc! Tánc!
Tánc! PA! PA! PA PA YA, LÁNYOK
PAPAYA!!
PAPAYA!!
 
Legjobb sőt legerősebb, hozd őket! Tudod mit?
Hagyják magukat lángralobbani, teljesen kétségbeesett a helyzet!
 
Hozd el, hozd!
Hozd el, hozd!
Hozd, hozd, hozd, hozd!
Hozd, hozd, hozd, hozd!
 
Ez a fesztivál! Ez a fesztivál!
ŐRÜLT NYÁRI FIÚ, FIÚK!
Ez a fesztivál! Ez a fesztivál!
FŰSZERES NYÁRI LÁNY, LÁNYOK!
Hangosítsd! Hangosítsd!
Hangosítsd! YO! PA PA YA! DAL
Tánc! Tánc!
Tánc! PA! PA! PA PA YA TÁNC
PAPAYA!!
PAPAYA!!
 
Rap, Rap, Molam¹, Rock, Rock
A szerencse hozzon nekünk valamit, kop, kop!
Az élet olyan mint egy Doboz Bonbon, Doboz
Keverd és pepesítsd, mint a Papaya-Pok-Pok
Kop, Kop, Kop, küszködik
Dobogtassa életünket némi boldogsággal és szomorúsággal
A papayát erősen össze kell zúzni
Így lehet finom, ropogós és fenséges
Éld az életed gyorsan, mint thaiföldi lovas
Legyen az életérzésed forró és fűszeres, mert nyár van!
Én voltam a Villám a Mennydörgés előtt
Som-tam és Sashimi, jól fogunk szórakozni
Baby, lányok, Hanaka
Rendeljetek bikinit a Lazada-tol
Ugrás a Medencébe LA LA LA
Hagyd a leégést. Papayázunk
 
Hozd el, hozd!
Hozd el, hozd!
Hozd, hozd, hozd, hozd!
 
Ez a fesztivál! Ez a fesztivál!
FŰSZERES NYÁRI ZENE, ZENE
Ez a fesztivál! Ez a fesztivál!
ŐRÜLT NYÁRI TÁNC TÁNC
Tánc! Hangosítsd!
Tánc! Hangosítsd!
Tánc! Hangosítsd!
Hangosítsd! PA! PA! Buli idő!
PAPAYA!!
PAPAYA!!
PAPAYA!!
PAPAYA!!
 

Érted

Magam mögött hagytam mindent
Amit egy lány a régi életében hagyhat
Csak érted tenném meg újra
Még ha nem is tudom, végül hová vezet
 
Magam mögött hagytam mindent
Amit egy fiú, egy csibész a régi életében hagyhat
Csak érted tenném meg újra
Még ha nem is tudom, végül hová vezet
 
Érted, érted... csakis érted...
 
Néha eszembe jut, mikor este egyedül vagyok
Érzem, hogy hurokként körbevesz a fájdalom
És azokra gondolok, amiket menni hagytam
De nem bánom meg, hogy félek, hogy fojtogat
 
Néha eszembe jut, mikor este egyedül vagyok
Az öreg idő tolvajként meglátogat
És emlékeztet azokra az évekre, mielőtt éreztelek
Amikor szabadon engedhettem mindennek
 
De az éjjelem végén nem meg változtatnálak
A világ összes aranyáért oda nem adnálak
 
Magam mögött hagytam mindent
Amit egy lány a régi életében hagyhat
Csak érted tenném meg újra
Még ha nem is tudom, végül hová vezet
 
Magam mögött hagytam mindent
Amit egy fiú, egy csibész a régi életében hagyhat
Csak érted tenném meg újra
Még ha nem is tudom, végül hová vezet
 
Érted, érted... csakis érted...
 
Néha, amint az úton vezetek
Gondolkodom, merre járok és hová megyek
Hogy rosszul döntöttem-e és hová visz majd
Mivel kell találkoznom és hová vezet
 
Néha az úton, mikor a kilométereket falom
Gondolkodom, az élet halad előre és mi marad hátra
Ahogyan elmegyek azok mellett, amikre vágyom
Vajon rossz irányba fordultam-e, és hová tartok
 
De a soraim végén nem meg változtatnálak
A világ összes aranyáért oda nem adnálak
 
Magam mögött hagytam mindent
Amit egy lány a régi életében hagyhat
Csak érted tenném meg újra
Még ha nem is tudom, végül hová vezet
 
Magam mögött hagytam mindent
Amit egy fiú, egy csibész a régi életében hagyhat
Csak érted tenném meg újra
Még ha nem is tudom, végül hová vezet
 
Érted, érted... csakis érted...
 

Nincs szükségem arra, hogy tudjam mi a neved

Click to see the original lyrics (English)
[Verse 1]
Megszédítesz
Szabadon foglalhatom el magam
Nem kell előadást tartanom a szexről
Térj a lényegre, kérlek
 
[Chorus]
Nem a szerelmedet akarom
Csak az éjszakát akarom veled
Tehát ne vesztegessük az időt
Nincs szükségem arra, hogy tudjam mi a neved
 
[Verse 2]
Magasba kerülök a kinézetedtől
Olyan kegyetlen ahogy játszol
Az a fajta lány vagy, akit a tankönyvek cenzúráznak
Te vagy a tűz, én pedig az üzemanyag
 
[Chorus]
Nem a szerelmedet akarom
Csak az éjszakát akarom veled
Tehát ne vesztegessük az időt
Nincs szükségem arra, hogy tudjam mi a neved
 
[Verse 3]
A nyelvem hegyén van az a rossz érzés
De a szíved mélyén nagyon helyesnek érzed
Megborzongok
Az ujjaim érintésétől
 
[Chorus]
Nem a szerelmedet akarom
Csak az éjszakát akarom veled (az éjszakát)
Szóval ne vesztegessük az időt, igen
Nincs szükségem arra, hogy tudjam mi a neved
Nem akarod a szerelmemet (nem akarod a szerelmemet)
Csak az éjszakát akarod velem (Csak az éjszakámt akarod velem)
Tehát hagyjuk abba (tehát hagyjuk abba) az időpazarlást (az idővesztegetést)
Nincs szükségem arra, hogy tudjam mi a neved
 

Beesteledett

Click to see the original lyrics (Greek)
Holdnélküli esték, ψsillagok nélküli az égbolt
S egy vállamra vetett felöltővel, a hideg fagyban kódorgok
Ejjeleken át, a, nehéz cigaretta, és a magány társaságával
S mindaz, ami reád emlékeztet, árnyékként követ engem, mindenhová
 
Beesteledett, s kiürült köröttem a világ
hát megint magamban fogok virrasztani!
Beesteledett, s a régi fájdalom sebe újra kinyilt
Újra egy bárban fogom ma is elveszejteni magam
 
Mindent elfelednék, de nálad van, te tartod a nyerő lapot

Nem egy nyelven beszélünk

Újra csak azt kutatjuk, hol rontottuk el, miről a szerelmünk nem beszél
S az életünk nem változik, csupán a vihartól a jégesőig ér
Amikor a napot éjnek mondod, s a nevetésed inkább mintha keserűség volna
Ismét a végállomáshoz értünk, de én előre szóltam
 
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, és nem is kommunkálunk
Sok mindent átéltünk, de még mindig idegenként élünk
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, kár vesztegetni az időt
És ha ugyanennyit élnénk együtt, ismét tovább szenvednél, és én is bánnám
 
Ismét a végállomáshoz értünk, újra a megszokott dolgok jönnek
Nem virrad ránk soha ünnep, és a hajónk is folyton süllyed
Amikor a napot éjnek mondod, s a nevetésed inkább mintha keserűség volna
Ismét a végállomáshoz értünk, de én előre szóltam
 
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, és nem is kommunkálunk
Sok mindent átéltünk, de még mindig idegenként élünk
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, kár vesztegetni az időt
És ha ugyanennyit élnénk együtt, ismét tovább szenvednél, és én is bánnám
 
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, és nem is kommunkálunk
Sok mindent átéltünk, de még mindig idegenként élünk
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, kár vesztegetni az időt
És ha ugyanennyit élnénk együtt, ismét tovább szenvednél, és én is bánnám
 
És még csak nem is érintkezünk
Annyi mindenen átmentünk, mégis idegenként élünk folyton
Nem beszélünk ugyanazon a nyelven, az időnket hiába vesztegetjük
És ha még ugyanennyit élünk, te is tovább szenvedsz, én is bánni fogom
 
És még csak nem is kommunikálunk.
Annyi mindenen átmentünk, mégis úgy élünk, mint az idegenek.
 

Nem vagy ott

Állj le már azzal
Hogy folyton azt mondd: 'Éljünk boldogan'
Mit is jelent jól élni
Azt, hogy a dolgokat felületessen kezeled
 
Romokban vagy
Ha azt mondom neked, nem vagyok jól
Kérdem tőled 'Hogyan is érezzem magam jól
Amikor, annyira egyedül érzem magam
Annyira egyedül, annyira egyedül'
 
Mert nem vagy ott, amikor bánat gyötör
Ott, minden nehézség között
Amikor kutat a szívem, valami kapaszkodó után
Te akkor megváltoztatod az útirányt
Nem vagy ott, amikor fájdalom ér
S csak mikor jó, és könnyű, akkor légy enyém
Ez így, nem elég, nem elég
 
Az Élet
Nem csak egy kép, nemis csak képeslapok
Hogy csak azt tartsd meg, aki mosolyog
És aki nem
Az olyan legyen, mintha nem is létezne
 
Nem hallod meg az igazságot
Az igazság fáj
Szeretnéd, ha a füleidet megcirógatnám
De a türelmemnek ezennel vége
Vége, vége
 
Mert nem vagy ott, amikor bánat gyötör
Ott, minden nehézség között
Amikor kutat a szívem, valami kapaszkodó után
Te akkor megváltoztatod az útirányt
Nem vagy ott, amikor fájdalom ér
S csak mikor jó, és könnyű, akkor légy enyém
Ez így, nem elég, nem elég
 

Utolsó Megálló (Magyar)

Mindent elfogyasztottunk
Nem maradt remény.
Azok a szemek, amelyek naposnak tűntek, most felhősek.
 
Egy csomó a torkomban
A szerelem a nyelvemre ragadt
A bennem lévő nagy hegyek egytől egyig leomlottak.
 
Annyira akartam, hogy ez csak egy álom legyen…
A víz újra megálljon érted.
De amikor megkérdeztem a szívem
Nem, a szívem azt mondta, hogy nincs visszaút.
A szívem azt mondta, hogy ez az elválás végzetszerű
 
Nem mondhatom, hogy maradj
Nem mondhatom, hogy ne menj
Tudom, hogy ez az utolsó megálló
Elérkeztünk az út végére.
 
Amikor a szív kétségbeesik
Már nem úgy dobog, mint régen.
Amikor a szerelem tüze kialszik
A hamu soha többé nem gyullad meg
 
Finom, mint egy virág
A szerelmet nem lehet elhanyagolni
Az idő nevű áruló elválasztotta utunkat
 
Hidd el, nagyon szomorú vagyok, még ha nem is mutatom.
A könnyeim csendben folynak bennem
 

Egy csók, annak

Meghímezted a Napkeletet
Εgy arany hímzőtűvel
És odatettél valahová egy madarat
Αmi fecskének tűnt
 
Mit akar a madár - kérdeztem
Fent a minaretek felett
Azt mondod: - Ayvalikba repül
Α sok virágoskerthez
 
És mit fog csinálni Ayvalikban
Az édes feketehajú lány
A szájában van egy csók
Annak, akit szerette
 
Hosszú évek óta hímzel
Anélkül hogy befejeznéd
Feltámad a szerelem
És te csak szenvedsz, gyötrődsz
 
És csak tovább repül a madár
Anélkül, hogy valaha odaérne
Hogy egy estén Ayvalikban
A szerelem ünnepeljen
 

Te vagy az én tévedésem

Mérhetetlen már az út, hisz beutaztam annyi tengert
Hegyekké nőttek a hullámok, s a rossz idő folyton visszafelé kerget
Ám a Te óceánodnak mely halandó is állhatna ellent
Egy perc se telt! Akkor e szerelem, hogyan történhetett
 
Te vagy az én nagy tévedésem, kit annyira megszerettem
Mérhetetlen óceán, és mélység, minek foglyává lettem
És éjszakánként, egy magányos szív haldokol
Mérhetetlen óceán vagy, s a szerelmeim: hajóroncsok
 
Mérhetetlen már az út, hisz beutaztam annyi tengert
s arkangyal a szerelem, talpalatnyi szárazföld

Tartogasd a végére

Tartogasd a végére a leghűvösebb tekintetedet
Azt, amelyik talán kettéhasíthatja a szerelmet
Nehogy fájdalmat okozzon nekem, s aztán, úgy mehessek el
Ηogy veled szemben, mélységes gyűlöletet érezzek
 
Tarts fenn még egy kis pohárkát majd a legkeserűbb méreg számára,
Ηogy hamar felhajthassam és teljes szívből áldásom adhassam
Sok szerencsét és élj boldogan, ne tékozold, ne szórd el álmaidat
Nehogy az út szélén ráakadjak, és téged megsajnálhassalak
 
Tartogasd a végére a legnagyobb gyűlöletedet
Hiszen csak akkor lehet, hogy végleg elengedjelek
És kimondhassam könnyeden, νézd, én nem könnyezem
S hogy megtanultam veszíteni, de nem önmagam elveszejteni